(6. rész) Az új ismerős

Reggeli után el is indultunk. Beszálltunk a furgonba, és hamar odaértünk, hisz pesten volt. Kiszálltunk a kocsiból, majd bementünk. Még üres volt a helység, mindenki pakolászott. Segítettünk ott, ahol tudtunk. Majd olyan dél körül elkészült a berendezés. De a buli csak este nyolckor kezdődik, így elmentünk sétálni egyet. Szokásosan jól éreztük magunkat, még hajókáztunk is egyet. Ash vezetett, én navigálni próbáltam, a többiek fotóztak. Hat óra lehetett mikor beültünk vacsorázni egy hajóra, ami a parton állt a sok többi vendéglő mellett. Ez olyan különleges volt.. De az idő gyorsan eltelt, így vissza kellett mennünk készülődni. Már javában ment a buli. Épp egy másik banda lépett fel. Ez egy kis hely volt, így tolongtunk. Átmentünk a folyosón az öltözők felé. A srácok neki is kezdtek sminkelni, Ash engem is kisminkelt. Ugyan olyanra, mint ő. Lindát pedig Andy festette ki. Mindketten élveztük ezt. Mikor Ash kész lett a maszkírozással, döbbenten nézte az eredményt, hogy szinte összetéveszthetőek vagyunk. Mindketten bámultunk a tükörbe egymás mellett állva. Majd megszólalt.

-         Azt az egós fejemet most már komolyan.

-         Baj van Ash? –kérdezte Andy rám nézve, mert én álltam közelebb hozzá.

-         Itt vagyok.. intett neki Ash.

Andy meglepődve nézett ránk.

-       Azt hiszem értem a problémád, ne is válaszolj..

-        Oké.. 

Kimentek. Kezdődött a fellépés. Andy már rég lebeszélte a dolgot a klub vezetőjével. Mi Lindával lementünk a színpad elé és néztük, ahogy felmentek a srácok a színpadra. Minden rajongó sikítozott. Ash általában odamegy a lányokhoz, és beszél velük, de ez most már másképp volt. Várták, de nem ment oda, így ők másztak fel hozzá. Vagyis csak próbáltak, mert az őrök nem engedték őket, de nehéz volt őket visszatartani. Ilyenkor fogtam fel, hogy mennyire vigyáznom kell, mert rengetegen szeretik. Bele kezdtek a zenélésbe. 

Egy Coffin című számot kezdtek el játszani, amit még nem mutattak nekünk. De nagyon tetszett. Sok számot leadtak még ez után. Már nagyon hiányzott Ash bár végig ott volt előttem. Linda kiment a mosdóba, én egyedül maradtam ott a többi rajongóval. Volt mellettem egy lány, aki folyton Ashley nevét kiáltotta, és mindig arrébb lökött. Sokadjára már megelégeltem, és betaszítottam a tömegbe. Ő ezt nem nézte jó szemmel, és rám kiabált. Nem érdekelt, csak hogy az első sorban vagyok, és ő már nincs ott.  De meglátta, hogy Ash-t nézem, hisz ez természetes, és felszaladt hozzá a színpadra, majd megölelte. Az őrök alig bírták leszedni róla. Vége lett a számnak. Hátul le mentek, én pedig kívülről mentem be. Ash rögtön odajött.

-          Na milyen volt?

-          Nagyon jók voltatok, de az a lány sok volt.

-          Nyugi mindig rám szaladnak.. Ezt fogadd el. Megnyugtatlak, hogy nem érdekel egyik sem csak te. Rám mosolygott, én pedig átöleltem.

-          Csak ne lökött volna félre.. De ha ezt is meg kell szoknom, rendben van.

-          Várj mit csinált?

-          Félrelökött..

-          Ezt hogy érted? Mégis..

-          Apránként lökdösött, aztán én dühömben már arrébb toltam, majd taszított rajtam egyet, és mikor látta, hogy téged nézlek felment..

-          Na jo.. ez nem szokványos.. megkeresem.

-          Ne.. nem kell!

-          Tanulja meg, hogy te előrébb vagy mint ő..

-          Csak egy rajongód..

-          Akkor is..

Ezzel kiment a közönséghez, akik persze erősen tapsoltak. Felhúzta azt a lányt a színpadra, aki nagyon örült, hisz Ash beszélni akart vele..

-          Na idefigyelj.. te nem rángatod őt megértetted? Hozzá sem érhetsz ezentúl.. hogy jössz te ehhez?  -közben mutogatott rám, egyre mérgesebben. Kirohantam hozzá.

-          Ash ne..

-          De igen!

-          És ő mivel nagyobb rajongó, mint én?

-          Azzal, hogy ő nem rajongó. Ő a barátnőm te agyalágyult.!

-          De neked nincs is..

-          Már hogy ne lenne, ha itt áll előtted?

A lány csendben maradt, de Ash tovább folytatta. Nagyon nagy balhénak látszott ott a színpad közepén kivilágítva. Sajnos a mikrofon is bekapcsolva maradt, és mindenki csendben figyelte az eseményeket. Én hátraszaladtam a többiekhez..

- Ash hol van? –kérdezte Jinxx.

- A színpadon.. segítsetek!

- Mi történt? Miért van ott?

- Veszekszik egy lánnyal, aki ellökött.

- Ajjaj.. –mondta Andy majd kirohant.. Utána pedig a többiek.

Lassan sikerült Ash-t visszarángatni a színfalak mögé. De nagyon ideges volt, vissza akart menni.

-          Állj! Ash! Ne legyél hülye..

-          Nyugodj meg.. –próbálkoztam én is..

Ekkor a lány is hátraszaladt, és arrébblökött miközben ott guggoltam Ash előtt.

-          Na nem… gyere csak ide.

Mindenkinek le kellett fogni. Bevittük az öltözőbe, és bezártuk az ajtót magunkra. Itt már senki nem háborgathatott.

-          Nyugtasd már meg.. –mondta nekem Andy.

Erre én odamentem hozzá, és átöleltem.

-          Nyugodj meg.. ne törődj vele.. szeretlek.. ezt az utolsót már suttogtam.

Ash megnyugodni látszott.

-          Rendben vagy? –kérdeztem.

Erre ő csak bólintott, és átkarolt. Vége lett a koncertnek. Beszálltunk a furgonba. A többiek még nem, mert még beszélgettek a tulajdonossal egy következő fellépésről. Ash-nek nem volt kedve kint maradni, így én is beültem mellé.

-          Mosolyogj már!

-          De nincs hozzá kedvem.

-          Miért? Tedd túl magad rajta.

-          Téged akart bántani, de engem ezzel jobban bántott. És most jövök, rá, hogy mennyire is kell rád vigyáznom. Tudod, ő még semmi.. Nem tudod, hányan vannak, akik még azt hiszik, hogy ugyan olyan szabad, kapható vagyok. Azaz idő elmúlt. Mulattam, és kész. Most már életem van.

-          Velem.

-          Nem. Te vagy az..

Meghatódva szorosan hozzábújtam.

-          Vigyázok én magamra. Pár lökéstől még életben maradok.

-          Jó, majd én is megpróbálok józan maradni.

-          Oké. –és végre mosolygott.

A többiek is beszálltak hozzánk.

- Ash! lenyugodtál?

- Igen, le.

- Na.. akkor rendben van.. Menjünk haza.

Elindultunk. Otthon leültünk vacsorázni, és szokásosan poénkodtunk. Az este eltelt, mindenki aludni ment.

-          Egy újabb napnak vége. - mondta Ash, amint a gép előtt ült, én pedig már ültem betakarva az ágyon.

-          Igen.. viszonylag jó volt ez.

-          Hát, ha leszámítjuk az aprócska bonyodalmakat.

-          Igen.. majd a következő nap jobb lesz. Tényleg.. terveztetek valamit?

-          Nem, de úgy látszik jobb, ha nem tervezünk, inkább jöjjön magától.

Célzott ezzel a túrára, és a mai koncertre, amiket terveztünk.

-          Na.. megyek és bebújok melléd.

-          Gyere! Késő van.

-          Ne akarj az anyám lenni –mondta nevetve.

-          Nem akarok, csak figyelek, hogy időben lefeküdjön az én drágaságom.

-          Na erről beszéltem. –rám ugrott és elkezdett csiklandozni.

-          Hagyd abba! –mondtam nevetve.

Most már csak mosolyogtunk egymásra, és befeküdt mellém. Átkarolt, és elaludtunk. A többiek már rég aludtak. Csak mi voltunk még fent. Másnap reggel, hideg idő lett. Esőre keltünk, ahogy kopogott a tetőn és az ereszen. Ezúttal én ébredetem fel hamarabb. Ash még mellettem szuszogott, csendben, aranyosan. De ezt már nem nézhettem sokáig, mert őt is felverte a kopogó eső.

-          Szia.. –mosolygott rám álmos tekintettel.

-          Szia. –mosolyogtam rá vissza.

-          Hát ez mi?

-          Esik.

-          Ne… már megint?

-          De most nem hagyom, hogy kimenj!

-          Nincs is szándékomban ne izgulj.

-          Akkor jó.

A többiek is felkeltek. Jake bejött a szobánkba.

- Nyugi, csak a laptopomért jövök.. –mondta gyorsan.

- Nem zavarsz, úgy is kelnénk már fel.

Ezzel felkeltünk, és kiálltunk a teraszra az ajtó elé, ami még tető alatt volt. Kicsit hideg volt kint, így Ash jobban betakargatott a köntössel, ami rajtam volt, és átölelt, hogy ne fázzak. Andy meglátta, hogy kint vagyunk, és ő is odajött hozzánk.

-          Megint esik?

-          Aha..

-          Ki ne menj Ash!

-          Nincs szándékomban.

-          Helyes.

Linda is kijött hozzánk, és vacogva hozzábújt Andy-hez.

-          Te miért jössz ki pólóban? –kérdezte Andy mérgesen.. de nem kiabálva.

-          Csak hozzád jöttem ki..

-          Jaj.. bújj ide!

Andy szétnyitotta a köntösét, és betakarta vele Lindát. Már nem vacogott annyira. Ott álltunk, Andy Lindát ölelgetve, Ash pedig engem. Jake, Jinxx és CC szeretetet érezve néztek ránk. A látvány valóban szép volt, ahogy a zuhogó esőben áll a két pár, és ölelik egymást. Végül már így is fáztunk, ezért inkább bementünk a házba.

-          Hát ti már fent vagytok?

-          Igen, felébredtünk. Ettől a zajtól nem lehet aludni.

-          Ja. Igen, bocsi. Az ajtó nyitva maradt így még hangosabb lett.

-          Nem baj, úgy is reggel van.

-          Ezzel kapcsolatban. Mi lesz a reggeli?

-          Ash.. megbírsz enni egy pizzát ezzel a hatalmas rokkantságoddal? –kérdezte nevetve Andy.

-          Azt hiszem.. –felelte szintén nagy vigyorral, és én is csatlakoztam.

Andy rendelt. Mi leültünk az asztalhoz, és a csendben, mikor a rendelést lehetett csak hallani, Jake odament Andy háta mögé, és beleordította a telefonba, hogy „Jó a pizzátok, még Ash is rágja pedig most repedt szájú..” Andy eltolta a telefontól, kimagyarázta a dolgot, majd letette.

-          Idióta! –nagyon nevettünk.

Nemsokára érkezett a pizza. A futár így mutatkozott be.

-          Rendelés a repedt szájúnak.

Ash leesett a székről úgy nevetett.. Majd kivánszorgott, mondván –én lennék.

-          Na.. kedves repedt szájú, kérem az árát.

-          Kuponunk van.. –nyögte ki kapaszkodva térden a kilincsbe.

-          Akkor kérem a kupont.

-          Adom.. Andy vedd már át a pizzát mert ha én fogom meg a földön végzi.

-          Oké.. –válaszolta Andy nevetve.

Mi odabent nagyon nagy érdeklődéssel néztük a dolgokat, amiket Ash művel.  Nehezen sikerült kifizetnie kuponnal, és becsukták az ajtót. A pizza finom meleg volt, ismét Hawaii, hisz ez a bandával a kedvenc pizzánk. Ash már segítség nélkül tudott falatozni, mivel meg tudtuk állni egy napig, hogy forrjon a heg..

-          Na.. még egy nap és már folytathatjuk ahol abbahagytuk.

-          Kibírjuk valahogy… -tettem hozzá nevetve.

-          Valahogy.

-          És ma mi a teendő? Ülünk itthon? Esik az eső..én nem megyek ki megint..

-          Nem is kell. Ha megyünk valahova, akkor biztos, hogy kocsival.

-          De hova?

-          Nem szeretnétek haza látogatni?

-          De! Most, hogy így mondod, jó lenne.

-          Akkor mehetnénk is, ha befejeztük az evést.

Beszálltunk a furgonba. Ash még gyorsan feldobott egy halvány sminket, és kivasalta a haját.. bekiabáltunk neki.

-          Ash!

-          Megyek már! Egy perc..

-          Ránk esteledik..

De szerencsére hamar kiért az után, hogy szóltunk neki. Beszállt a kocsiba, és rám mosolygott.

-          Mehetünk.

-          Nagyon szép lettél.

Még mindig vigyorgott. A kocsi elindult, és elkezdtünk énekelni. Ezúttal Jinxx vezetett. Jake már sokat volt kivonva a dolgok alól, így váltogattuk. Most Ash kísérte a dalokat gitárral, CC pedig ütötte az ülés karfát. Nagyon jó hangulatunk volt egész idő alatt. Végül hazaértünk. Lindának Andy kinyitotta az ajtót, majd felkapta, és leemelte. Emlékeztetve ezzel őt az együtt töltött napra. Én is kiszálltam, de én Ash-t segítettem le..

-          Én milyen udvarias lettem.

-          Ja bocs.. tényleg..

Erre visszatett engem a furgonba, rámcsukta az ajtót, majd kinyitotta, és leemelt.

-          Te nem vagy ép.. –mondtam nevetve.

-          Az lehet, de udvarias vagyok.

-          Oké..

Bementünk a kapun, majd a házba is. Már nagyon hiányzott az otthonlét, bár a fiúkkal is elvoltunk. Ahogy beléptünk, rögtön elvoltunk. Megtaláltuk a kibelezett párnát, és még néhol toll maradványokat.