(33. rész) Keressük a bajt

Az idő egyre csak telt, eljött a nappal. CC ébredt fel elsőnek. Lassan körül nézett, majd visszatette fejét Kata mellé, aki erre szintén felriadt.

-          Szia. –mosolygott CC.

-          Szia. –jött a válasz.

-          Hát te már fent vagy?

-          Most ébredtem fel.

-          Ne haragudj..

-          Ugyan dehogy.. –erre CC a homlokára nyomott egy puszit.

-          Mennyi lehet az idő?

-          Nem tudom..

-          nyolc.. én kimegyek a kanapéra.. jössz velem?

-          Aha.. most már nekem sincs kedvem feküdni.

-          Oké.

Ezzel kiindultak a nappaliba. Még senki nem volt kint, egyedül kettesben leültek a tévé elé.

-          Na mit nézzünk? –kémlelte CC az újságot.

-          Ami van.. mindegy.

-          Na nem is vagy olyan választékos.

-          Nézzünk egy jó kis horrort ha van.

-          Ilyenkor? Kötve hiszem. Talán vígjáték.. Tudod.. ha félni nincs alkalmad inkább nevess..

-          Jó ötlet.

Elkezdték hát nézni az első vígjátékot. Ez idő alatt Ash kitántorgott wc-re, és azt látta, ahogy CC és Kata alszanak a tévé előtt. Közelebb ment, és megnézte hogy tényleg alszanak-e. Kicsit éhes volt, és vett egy marékkal a sütiből amit CC tartott a kezében. Mire hozzám visszaért egy maradt.

-          Szia drága fenn vagy?

-          Szia.. fent. –mosolyogtam kinyújtózva.

-          Kell egy süti? –nevetett.

-          Kell. Honnan van?

-          CCék bealudtak a tévé előtt.. kezükbe volt. –erre elkezdtem nevetni szinte rám tört egy röhögőgörcs is.

-          Nem vették észre.. nem mindegy? –nevetett Ash velem együtt.

-          Na jól van drágám.. keljünk fel akkor.

-          Ha azt szeretnéd..-vigyorgott.

-          Azt.. most már nem tudnék visszaaludni. –nevettem.

Ash még a süti másik felét csócsálva jött ki mögöttem, majd becsukta az ajtót. CC erre felébredt, majd Kata is.

-          Hé.. hol a kajám? –kérdezte lenézve. Erre mi nevetve beszaladtunk a fürdőbe.

-          Idióta. –csaptam meg egy törülközővel.

-          Igen? Tényleg? –Erre lerántotta a köntösöm és azzal csapkodott. Végül a kádban kötöttünk ki habfürdőbe.

Idő közben Andy is kisántikált Lindával kézen fogva, még szinte alig láttak valamit. CC-ék mellé leültek a kanapéra, de süti már nem jutott senkinek.

-          Hát ti kaja nélkül?

-          Ja asszem lenyúlták..

-          Ash? –vigyorgott Andy.

-          Honnan tudtad?

-          Ugyan..

Közben mi kijöttünk, és megkértük az épp botorkálo Jinxx-et, hogy főzzön nekünk egy-egy adag kávét. Jinxx szinte még magához sem tért, de szegény már a konyhában volt. Jake a kádba borult be.

-          Na és mára mit tervezünk? –ugrott Ash a kanapéra Andy mellé.

-          Nem tudom, először egy jó kis ébredést..

-          Kéne már egy kis izgalom.

-          Elég volt már abból Ash..

-          Jó, nem olyanra gondoltam.

-          De igaz, hogy kéne valami..

-          Esetleg egy turné?

-          És honnan akasszak le neked most egy turnét?

-          Nem tudom.. valahonnan.

-          A menedzserrel ha beszélsz? –kérdeztem.

-          Csak nem biztos, hogy épp ráér. Sok dolga van annak, ne zaklassuk. Majd jelentkezik.

-          Hát jó, akkor nekünk kell valamit kitalálni.

-          Srácok, nem hiszitek el amit most mondani fogok.

-          Na?

-          Ne harapjátok le a fejem, de ha kaland kell amit mindig úgy is túlélünk, menjünk el túrázni.

-          Ez most komoly?

-          Nee.

-          Akkor?

-          De várjatok ez jó ötlet lehet.. –mondtam.

-          Mi? –kiáltottak fel mind a négyen.

-          Kaland akadna az biztos. Nem tudom mi, de lenne.. Most úgysincs mit csinálnunk.. Ash úgysem hagyja, hogy bent rekedjünk bárhol is..

-          Ez igaz.. –nevettünk.

-          Na. –morgott Ash.

-          De nem? –erre csak rám nézett kerek szemeivel.

-          Na de akkor hova mennénk?

-          Menjünk egy erdős helyre.

-          Mondjuk a mátra?

-          Nekem megfelel.. nem épp itt van, de jó lesz.

-          Most tényleg a mátrába akarunk menni? Ez nem vicc? –Kérdezte Jake már kicsit éberebben, hisz eddig fel sem fogta mit beszélünk körülötte.

-          Igen Jake! Mi baj lehetne?

-          Hát nem tudom.. esetleg megázunk, belénk csap egy villám, felgyulladunk, vagy éhen halunk.

-          Jó, ez többször nem fordulhat elő.

-          Ezt honnan tudod ilyen biztosra?

-          Hát ami eddig megtörtént, az csak egyszer történt meg.

-          Ebben van valami.

-          De Ash majdnem megfázott megint.

-          Annak nem lett következménye. Csak amíg kirándultunk addig voltunk veszélyben.

-          Hát nem tudom srácok. Ha annyira mehetnéketek van, akkor menjünk. De készüljünk fel mindenre.

-          Jó, ez egy jó ötlet. Vigyunk mindent ami kellhet. Tapasztalatból gondolkozzunk.

Ezzel mindenki felöltözött, és próbált szétnézni a házban, hogy mire lehet szükségünk a túra során. Ash-el a szobánkban pakolásztunk plédeket, és párnákat.

-          Te! Az biztos hogy mind kell? –kérdeztem tőle egy kisebb vigyorral.

-          Persze! Te sem akarod hogy megfázzak nem?

-          De persze! Végül is elfér a nagy kocsiban..

-          Épp ez az. Miért ne vihetnénk?

-          Vigyük na.

És pakoltunk tovább. Mint ahogy CC és Kata is ez idő alatt.

-          Mátra?

-          Aha.. most ez jutott eszembe.

-          És szerinted ott találunk valamit?

-          Figyelj, ez biztos. Ez az egy amiben biztos lehetsz, hogy el leszünk foglalva.

-          Hát jó, én bízom benned.

-          helyes.

-          De akkor iparkodjunk, mert nem éjszaka kell menni.

-          Ez igaz. –Ezzel CC belevádott a bőröndbe egy törülközőt, és egy szendviccsel teli zacskót.

Jake és Jinxx kint pakolásztak.

-          A benzines kannát passzold már ide Jake!

-          Nesze!

-          Kutyának meg tessék.

-          Nincs kutyánk, így nesze.

-          Reménytelen..

Betette a csomagtartóba a négy kannát. Hisz mindig kifogy az üzemanyagunk.

-          Te biztos ez?

-          A kirándulás?

-          Aha.. kicsit félelem tölt el ha belegondolok.

-          Hát most jobban felkjészülünk.

-          Te tudod..

-          Nem lesz baj.

Mindenki kint volt már a konyhában.

-          Mehetünk srácok? -kérdezte Andy.

-          Ja, csak vizet még hozok.

-          Az nem árt.

Linda visszatért a vízzel, és bepakoltunk a kocsiba. Mindenki beült a saját helyére, mi elsőnek. Ash még a haját fésülgette, majd visszavette napszemüvegét. Végül Jinxx is beült a kormány elé, és elindultunk a hegyek irányába. Az út elég hosszú volt, bár ezt most sem bántuk persze. Mindenki látta az új jelenséget, miszerint Kata és CC összemelegedtek az idő folyamán. Megmosolyogtuk a dolgot. Ők pedig büszkén vállalták, és egymás karjaiban aludtak el. Később mi is. Majd egy kis idő elteltével megállt a kocsi.

-          Ott vagyunk?

-          Igen, azt hiszem megérkeztünk. Csak még a hegyen fel kell menni.

-          Akkor?

-          Tankolunk egyet és kajálunk. Én részemről kimegyek cigizni.

-          Tedd azt. Én megeszek egy rágót. –Vigyorgott Ash.

Jinxx megtankolta a kocsit, CC igyekezett távol maradni a felmosóvödörtől, és a benzinkutastól. Akárhogy szólt hozzá, arrébb állt. Szegény srác azt hitte vele van a baj. Mi pedig nevettünk, mivel eszünkbe jutott legutóbbi vicces jelenetek egyike, mikor CC a vödörbe lépett, és leütötte a segítőkész fiatalt.

-          Óvatosan CC!

-          Na!

-          Csak figyelmeztettelek.

-          Eszemben volt hidd el. –Ezzel beleharapott a szendvicsbe, amiből kifröccsent a csípős szósz, a mellette álló szemébe.

-          Ne haragudj! –kiáltott CC az ordítozó fiúnak. Mi alig álltunk a lábunkon ismét. Erre CC a fejére borította a vizet, gondolván, így jobb lesz és kitisztul a szeme.

-          Ezzel nem lett jobb.

-          Nem tudom mit csináljak. Srácok! –mi a motorháztetőn fetrengtünk, majd inkább bemásztunk a kocsiba.

-          Jinxx! Indulhatunk már? –Nyerítette Andy.

-          Hát.. Ahogy elnézem, igen. Kéne.

CC ekkor bekullogott saját helyére, Kata megsimogatta nevetve a feje tetejét.

-          Nem vicces. –Ezzel elindultunk. 

(32. rész) Ejtőernyőzés

Ash mellettem felébredt, mert kint volt a lába a takaró alól. Behúzta gyorsan, de erre én is felébredtem.

-          Jaj bocs. Nem akartam.

-          Nem baj.. –feküdtem közelebb hozzá, bár ennél közelebb már nem is mehettem volna.

-          Akkor jó.

-          Idő van már?

-          Hát úgy látom világos van a függönyön keresztül. Süt a nap. Jó nap az ugráshoz.

-          Tényleg..fel kell rá készülni.

-          Nem lesz az vészes.. párokban ugrunk majd.

-          Én attól kicsit parázok.

-          De nem kell.. hé bízz bennem. –nevetett.

-          Én bízok, csak akkor is új.

-          Nyugi jó lesz. –Ezzel a fejemre nyomott egy puszit, majd kiment a konyhába.

Még senki nem volt fent, Ash egyedül indult ki. Szét nézett, hátha valaki mégis csinál neki valamit, de mindenki aludt. Elgondolkozott, majd rántott egyet a vállán, mondva magában, nem történik semmi ugyan már. Ezzel bement kávét csinálni.

-          Hahaaa..megy ez. Nehogy már ne tudjak ide belépni. –nevetett magában. –mondjuk ha meglátják hogy sikerült, a végén rám bízzák a mosogatást, vagy a főzést, azt pedig nem akarom.. ugye Ash? …Hát persze.

Így tovább folytatta a tevékenységeket, kissé elgondolkozva. Így nem látta, mit önt a forralóba. Véletlen víz helyett olajat tett bele, a sót és a borsot utána borítva, bár oda nem is kellett semmi a vízen kívül, de csak azt hagyta ki. Újságot olvasva oda se nézett. A konnektorba bedugta a kávéfőzőt, és várta, hogy forrósodjon a víz. Észbe kapott, hogy még nem tette oda a tálat, amibe folyhat, így odatett egy tányért.

-          És még én nem tudok kávét főzni. –nevetett tovább.

Egy idő után elkezdett füstölni a gép, az olajjal és a borssal megtöltött tartállyal. Az olaj a konnektorhoz folyt, aztán a szikrától meggyulladt a zsinór. Ash kicsit érezte a szagot, de úgy gondolta, ez természetes. Tovább olvasta az újságot, már kint a nappaliban, bár a konyha már lángolt. Andy lassan kinyitotta a szemét, majd Lindára nézett, aki már ébren mosolygott rá.

-          Szia. –köszönt neki.

-          Szia.

-          Nem érzel valamit?

-          Nem..

-          Szaglássz jobban..

Andy felült, és kicsit érezte a füst szagot, bár nem gondolta, hogy nagy gond van.

-          Van kint valaki? –kiáltott ki.

-          Csak én! –szólt vissza Ash a kanapéról.

-          Csináltál valamit? Kicsit füst szag van.

-          Csak feltettem egy kávét.

-          Ja oké. –ezzel Andy visszafeküdt, majd elgondolkozott, és rémülten felült. KÁVÉT?

Gyorsan kirohant megnézni mi a helyzet, látta a szobával majdnem szemben lévő konyhát, ami lángokba borulva füstölt, bár Ash még nem vette észre.

-          Ash!

-          Mi az?

-          Nézzed már.

-          Mit?

-          Kigyújtottad a házat.

-          Mi?

Mindketten odarohantak, a szerencsére nem nagy tűzhöz, csak az asztal lángolt. Most már mindenki kint volt, én is kimentem, és Ash-t öleltem át a derekánál.

-          Hát itt meg mi van? –kérdeztem, közben Andy már poroltózott.

-          Ash? –kérdezősködött Jinxx.

-          Bementél a konyhába? –kérdezte Jake.

-          Csak egy kicsit..

-          De miért?  Szóltunk, hogy ne.

-          Csak egy kávé volt könyörgöm.

-          Meg egy konyha égés. –válaszolta Andy a kezében a poroltóval.

-          Jól van na.. bocsi.

-          Nem baj Ash. –ölelte át Andy. –de ne menj be többet. –erre mindenki nevetett, majd rendet tettünk, szerencsére csak a kávéfőzőt kellett kidobni.

-          Akkor most hogy ébredünk fel reggel?

-          Hát olyan szórós kávé jó lesz szerintem. Az is valami.

-          Végül is.

-          Na ha minden tisztázódott gyertek már a kanapéhoz meg kéne beszélni ezt a mai dolgot..

Mindenki leült a nappaliba, hogy megtudjuk, hova is megyünk, mit fogunk csinálni, és hogyan.

-          Nos.. ha mindenki itt van megbeszéljük ezt a programot.

-          Nincs itt mindenki.

-          Tényleg basszus. CC-ék még alszanak.

-          Mindjárt benézek. –szólt Jinxx.

-          Oké addig nyitok pár ablakot.. kicsit füst lett idebent.

Andy kinyitotta az ajtót és az ablakokat, Jinxx pedig CC-ék szobája felé közeledett. Lassan odalépett, megfogta a kilincset, és az ajtó egy halk nyikorgást kiadva kinyílt. Jinxx nem hitt a szemének. CC és Kata egymásnak fordulva, szorosan ölelkezve feküdtek még mindig. Nem ébredtek fel az ajtó nyikorgására. Jinxx halkan intett a többieknek.

-          Hé! Gyertek már gyorsan. –suttogta.

-          Mi az?

-          Ezt látnotok kell.

Andy odasietett az ajtóhoz, majd benézett a résen.

-          Juj de aranyosak. Tudtam én már a legelején. –mosolygott.

-          Na mi van már? –jöttünk oda Ash-el.

-          Ezt nézd.

-          Na de jó. –kuncogtunk. –majdnem mindenki megtalálja a párját.

-          Hogy adjuk el a lemezeket ha mindenki foglalt?

-          Igaz van benne valami, de a karrier nem fontosabb ugye.. –mondta Ash.

-          Így van.

-          Fel kéne őket ébreszteni. –Mondta Jake már mögöttünk állva.

-          Hát szívem szerint még hagynám, de rendbe megyek..

Andy beindult a szobába, és meglökdöste CC vállát. Erre CC felébredt, kinyitotta a szemét, majd lassan felnézett.

-          Mi van? –nyögte ki.

-          Álomszuszékok felkelni.

-          Mennyi az idő?

-          Még csak nyolc de Ash felégette ez alatt a konyhát, és meg kéne beszélni a mai napot ha már fent van mindenki.. rajtatok kívül.

-          Még nem vagyunk fent. –feküdt vissza mosolyogva.

-          Akkor legyetek. –nevettünk.

-          Na jó.. –ezzel Andy megsimogatta Kata arcát, mire ő erre felébredt, és elmosolyodott.

-          Na de kis cukik.. –mondta Ash nevetve.

-          Ne kombináljatok! –kiáltott CC nevetve, miközben épp megpróbált felülni az ágyban.

-          ezen nincs mit kombinálni, úgy feküdtetek mint mi szoktunk. Mondta Ash.

-          Pontosan.

-          Tényleg? –kérdezte Kata.

-          Van bizonyíték. –mondta Jinxx nevetve.

-          Lefotóztad?

-          Aha..-erre mindenki elnevette magát.

-          Te kis gonosz.. na de tényleg gyerünk.

Ezzel mindenki visszament a nappaliba, most már ők is jöttek.

-          Na. Akkor az lenne a kérdésem, hogy hova is mennénk? –kérdezte Andy.

-          Hát a város szélén van egy ilyen kis reptér, ahonnan indítanak ejtőernyőt. Meg csupa ilyen dolog van.. Van vízisielés meg minden más.

-          Ja akkor azt hiszem tudom. Hát legyen akkor menjünk.

-          És mikor indulunk? –kérdezte Jinxx.

-          Akár reggeli után.

-          Oké.

Ezzel mindenki felkelt, és intézte reggeli dolgait. Mi Ash-el felöltöztünk, szokásos tempóban, ezt tette Andy és Linda is. Jinxx és Jake főzött reggelit még pizsamában, CC és Kata saját szobájukban öltöztek, még egyenlőre elfordulva. Mindketten elkészültek.

-          Hé.. meg kéne beszélnünk majd néhány dolgot. –szólt oda CC megfordulva.

-          Igen, tudom. –felelte Kata mosolyogva. –de még ne most.

-          Oké, amikor akarod.

-          Menjünk ki.

Ezzel kimentek a nappaliba, ahol mi már nagyjából készen álltunk. Andy még falatozott, mi Ash-el már elkészültünk, ezért inkább elfoglaltuk magunkat, bár most inkább nevettettük egymást. A kanapén rajtam fekve csikizett, amit persze alig bírok ki mindig. A többiek már készen álltak, CC-ék is falatoztak Andyvel. Mikor mindenki végzett, elkezdtünk bepakolni a kocsiba néhány dolgot, mint az ebéd.

-          Lassan indulhatnánk is. –mondta Andy halkan.

-          Pillanat! –kiáltott Ash a tükör elől.

-          Ash, a hajad úgy is szét fújja a szél.

-          De a sminkem megmarad.

-          Ajj. –Andy végigsimította az arcát, majd beült a kocsiba.

-          Gyere már szépségem! –kiáltottam be a kocsitól.

-          Megyek. –és kijött az ajtón végre.

-          Csukd is be!

-          ja.. –vissza fordult, és bezárta az ajtót. Majd eljutott a kocsiig.

-          kész vagy gyönyörűség?

-          Kész hercegnőm.

-          Akkor üljünk be.

Beültünk a szokásos hátsó ülésre, és elindultunk. A kapu távirányítással működött, így Jake az ablakból visszacsukta, bár megvárta míg bezáródik. És végül elindultunk. A hely, ahova mentünk nem volt messze, épp pár utcányira. Nagyjából a város szélén. Hamar odaértünk, bár egész úton izgultam, de boldog is voltam persze.

-          Félsz? –kérdezte Ash hozzám simítva az arcát.

-          Nem, dehogy. –mondtam mosolyogva.-csak izgulok egy kicsit.

-          Az teljesen normális. De nyugodj meg nem egyedül ugrasz.

-          Jól van. –mosolyogtam.

Oda is értünk, és kiszálltunk a kocsiból. A táj sík volt, mint a jászságban, csak épp hegyek között.

-          Na srácok, ez elég szépnek tűnik.. –mondta Andy levéve a napszemüvegét.

-          Nézd ott ugranak épp! –mutatott fel Jinxx a magasba.

-          Tényleg. Elég meredeknek látszik..

-          Nem baj jó lesz ez.

-          Abban biztos vagyok.

-          Na akkor zárjuk be a kocsit és gyerünk.

Jake megnyomta a gombot, és a kocsi ajtaja bezárult, mi pedig elindultunk közben a pilóta felé.

-          Jó napot.

-          Maguknak is. No csak.. ismerősek vagytok.

-          Annak örülünk.

-          Ne mondjátok meg..

-          Okés csak nyugodtan..

-          Black Veil Brides.

-          Talált.

-          Na de jó vagyok. Csak nem ugrani készültök?

-          De igen ki szeretnénk próbálni..

-          Gondolkoztunk, hogy mit nem próbáltunk még, erre Ash-nek eszébe jutott ez az ötlet.

-          Igen, Ash-t ismerem is. Régi cimbora. –közben öklöztek egyet.

-          Akkor mesélj, milyen ez az egész?

-          Hát borzasztóan jó érzés, elég nagy kaland, kell hozzá egy kis bátorság, nem fogok hazudni.. –itt mindannyian elkezdtünk ógatni. –tudom, tudom abból van.

-          Ez csak természetes. –nevettünk.

-          Akkor menjünk is.

-          És mennyibe is fog ez nekünk fájni?

-          Hát egy ugrás per fő az kétezer lesz.

-          Az még belefér.. ugrunk párat jó srácok?

-          Na majd azt meglátjuk mennyit. –mondta Linda nevetve.

-          Csak nem félsz, aranybogaram? –nevetett Andy.

-          Áh neeem.

-          Azt hittem már.

-          Veled mi a helyzet? –nézett CC katára.

-          Háát én csak izgulok.. talán.

-          Aha.. hmm csajok.

-          Na. meg se szólaltam.

-          De te is izgulsz mondtad.

-          Jó, de nem szólaltam meg.

-          Ne zsibbassz kérlek.

-          Oké.. –nevettünk.

Végül odaértünk a helikopterhez, még ismerkedtünk vele.

-          Na ezzel fogunk felrepülni, és belőle kiugrani. Az egész meglepően egyszerű, meg is fogjátok érteni, de le is teszteljük. Gondolom párossával ugrotok.

-          Hát nyolcan vagyunk, így valószínű.

-          Bár.. srácok?

-          Jó nekünk együtt. –mondta Jinxx.

-          Akkor jó.

-          No.. ezt a táskát kössük a hátatokra, eddig nincs baj. Itt két oldalt lóg egy-egy zsineg. Először ezt húzzuk meg, után ezt. Jobb, majd bal. Nem olyan nehéz.

-          Értem. Erre kinyílik az ernyő.

-          Igen, de nem azonnal, nagyjából húszig elszámolunk, tehát zuhanórepülés.

-          Az érdekes lesz.

-          Csak a bizalom a lényeg, tehát olyannal menjünk, akiben bízunk.

-          Oké, ezt hiszem ezzel nem lesz gond, bár mi így egymásban mind bízunk. De a legjobban a párok, és az is ki van választva.

-          Akkor jó. Na szálljunk be.

Beszálltunk a helikopterbe, még Ash is vezette egy ideig, hisz tud helikoptert vezetni. Majd hátra jött, odaadva a kormányt a pilótának.

-          Na.. páronként ugrunk, a szél majd felkap, és elkapjuk egymást a levegőben.

-          Oké.

-          Mindenhol megvan az ejtőernyő kezelő?

-          Azt hiszem.. Jake?

-          Igen.. Jinxx kezeli.

-          Oké, a többi meg értelemszerű.

-          Akkor hajrá.. első pár?

-          Na majd mi. –mondta Andy.

-          Mi? –kérdezte Linda sopánkodva.

-          Nyugi.. nem halsz meg. Vigyázok rád..

-          Oké… -mondta kikerekedett szemekkel.

-          Kész vagytok?

-          Igen.

-          Rajta!

Linda félve állt Andy előtt, majd Andy elrugaszkodott a gépből. Már zuhantak.

-          Oké mehet a következő!

-          Menjünk. –mondta Ash, ezzel nekifutott.

Már majdnem elértük Andyéket, még egy kicsi volt hátra. A szél tényleg felkapott minket.

-          Heló! –kiáltottunk át hozzájuk. Egy afféle örvénybe kerültünk, és körbe-körbe mentünk.

-          Csá. Ez egész jó.

-          Az.. –nyögte ki Linda is, már komolyan gondolva.

-          Nem félsz ugye? –kérdezte Ash tőlem.

-          Nem dehogy.. élvezem.

-          Annak örülök.

Lassan mindenki ott volt már a körben, ki kellett nyitni az ernyőt.

-          Na srácok akkor kábé most nyitás.

-          Hajrá. szakadás.

Elengedtük egymás kezét, és elkezdtünk szétszakadozni. Mindenki kinyitotta az ernyőjét, és már a landoláshoz készültünk. Ez persze megint szerencsétlenül sikerült nekünk Ash-el, mint minden más. A többiek borzasztóan nevettek, miközben mi összegabalyodva az ernyőbe, feküdtünk a földön.

-          Ajj Ash- nevetett Andy.

-          Szabadítsatok ki. –nevettünk.

-          Várjatok.. CC-ék?

-          Ott! - Mutatott Jake a másik irányba.

Ők is ugyan úgy belegabalyodtak az ernyőbe, mikor mi kiszabadultunk, odarohantunk nekik is segíteni. Mire levettük az ernyőt, szívderítő látvány fogadott minket. Ők is egymásra találtak végre, és mire levettük az ernyőt róluk, már épp csókolóztak alatta.

-          Na.. visszatakarni. –mondta Andy nevetve.

-          Ki gondolta volna.

Erre visszatakartuk a hatalmas vásznat, és nevettünk.

-          Azért kiszabadíthattok. –kiáltott CC nevetve ki az ernyő alól.

-          Ja, azt hittük még maradtok.

-          Maradnánk, csak kényelmetlen a csomó kötél.

-          Akkor mondd ezt.. bogozzunk ki, és hagyjunk.

-          Nagyjából.

-          Na kössz.

Andy és Ash kibontották a köteleket, majd mi visszatakartuk őket. Idő közben leszállt a helikopter, mi odamentünk.

-          Na milyen volt?

-          Egyszerűen fantasztikus. –jelentette ki Andy.

-          Na örülök.

-          Akkor adom is az árát.

-          Oké, bár ráér, de add nyugodtan.

Andy kifizette a pénzt, majd visszajött hozzánk.

-          Na srácok ugrunk még?

-          Nekem van még kedvem. –jelentette ki Jinxx.

-          Akkor gyerünk.

-          CC-ék?

-          még a pléd alatt gondolom..

-          de hát ott sincs már az ernyő! – kiáltott Jake.

-          Akkor hol van?

-          Nem tudom.

-          Hé Bill! Hol vannak az ernyők?

-          A tisztítóban.. újat kaptok, mert elég piszkosak már.

-          Az is ami ott volt a földön?

-          Főleg az.. sárba esett.

-          Ajjaj.

-          Mi az?

-          Még benne voltak azt hiszem.

-          Volt benne valaki?

-          Aha..

-          Na nézzük meg.

Odamentünk a mosóba. Ez nagyjából úgy működik, mint a kocsimosó. Egy bizonyos folyamaton megy át a ruha kiterítve egy asztalra. Mi ott álltunk az ablaknál, és néztünk be. Végül Ash felkiáltott.

-          Hé! Az ott domborodik.

-          Tényleg.

-          Abban vannak.

-          Nem tudjuk őket kiszedni valahogy? –kérdezte Linda.

-          Nem sajnos.. végig kell várni a folyamatot.

Ez elég hosszas volt, a víz mindenhonnan fröcskölt, végül kijutottak a szalag végére, átjöttek az ajtón. Már csomagoltuk ki őket a vizes takaróból, de meglepetésünkre még mindig ugyan abban a pózban voltak, mint eddig, csak csuron vízesen.

-          Srácok, ….

-          Igen? –kérdeztük, még nézve őket.

-          Takarjuk vissza.

Ezzel visszatakartuk őket, így rájuk zúdult a víz, és leestek a szalagról. Ezen is hatalmasat nevettünk, már mindenki a földön ült. Erre már CC kimászott négykézláb, majd Katát is kihúzta. Ekkor elfelejtette, hogy az asztal alatt van, és felállt. Erre persze visszaesett, mert beütötte a fejét. Kata is nevetett rajta egy hatalmasat, mi meg már feküdtünk egymáson. Andy megpróbált felállni, és odamenni, de úgy nevetett, hogy összerogyott, és visszaesett a földre. Végül négykézláb mászott oda CC-hez, és hárman ültek az asztal alatt. Mi mögöttük feltápászkodtunk, és már állva egymásnak dőlve nevettünk tovább. Nekem már fájt a gyomrom a nevetéstől, bár ezzel biztos más is így volt. Végül, mikor abbamaradt a nevetés, lassan felálltunk, bár CC-ék most már tanultak a helyzetből, előbb kimásztak az asztal alól, utána álltak fel.

-          Na srácok.. vagyunk olyan állapotban, hogy ugorjunk még, vagy szerintetek fejre esünk?

-          Én az utóbbira szavaznék, pedig annyira jó lenne..

-          Igen, egyet kell hogy értsek.

-          Akkor mi legyen?

-          CC?

-          Mi az? –nevetett.

-          Vagy olyan állapotban, hogy zuhanj még egyet?

-          Háááát.. –röhögött

-          Aha értem..

-          Nem tudom..

-          Majd máskor visszajövünk. –mondta Andy Billnek.

-          Jól van gyertek bármikor.

-          Oké. Örültem.

-          Én is.

Ezzel elindultunk vissza a furgonhoz. Kérdéses volt, hogy ki vezet, mert mindenki eléggé lepusztult állapotban volt.

-          No ki van vezetőképes állapotban most?

-          Mi nem. –nevettek CC-ék.

-          Azt gondoltuk, te még agyalágyultabb is lettél egy púppal a fejeden. –válaszolta Andy.

-          Én vállalom. –felelte Jinxx kicsit nevetve.

-          Biztos nem halunk meg?

-          Egész biztos.

-          Oké.

Ezzel beszálltunk, Jake előre adta a kulcsot. Mi hátul még mindig nevetve ültünk az ablakban, CC és Kata egymásnak dőlve nevettek, Linda és Andy már kezdtek lenyugodni, bár még kicsit néha rájuk is tört némi kacagás. Jake ott ült Jinxx mellett az anyósülésen, és megpróbálta nem nevettetni, hogy eltudjunk indulni végre. Jinxx elindult. Hamar hazaértünk, szerencsére épségben. Már este volt, így mikor bementünk, rögtön leültünk vacsorázni. Andy szolgálta ma fel a vacsorát, mi eddig azonnal falatozni kezdtünk.

-          Ez jó lett.

-          Örülök, hogy ízlik. –mosolygott Andy katára. A többiek is bólintottak, hogy egyet értenek.

-          Részemről elég volt mára.. –mondta Jinxx nevetve..

-          Ja nekem is.

-          Jó éjt srácok. –köszöntünk el Jinxxtől, és Jake-től.

Lassan mindenki befejezte a vacsorát, Andy maradt mosogatni Lindával, bár nagyon figyeltek, hogy a tányérok megmaradjanak. Ebben a helyzetben talán éppoly ügyetlenek mint mi Ash-el.

-          Mi is megyünk, jó éjt! –kiáltott ki Ash még az ajtóból CC-éknek és Lindáéknak.

-          Jó éjt! –hangzott a válasz mindenkitől.

Mi már bent voltunk a szobában, Ash behúzta végre az ajtót.

-          Álmos vagy?

-          Aha eléggé.. –kimerítő volt ez a sok nevetés..

-          Az biztos. –kacagott.

-          Akkor pihenjünk.

-          Oké.. nem láttad a pólómat?

-          Nem.. minek is az? –nevettem.

-          Na ja..

-          De kell megfázol.. azt hiszem ott van. –mutattam az ablak felé.

-          Ohh köszi. –Ezzel odalépett, és felkapta magára.

-          Én is kész vagyok. –jelentettem ki.

-          Akkor aludjunk..

Ezzel lefeküdtem az ágy belső részére, majd Ash mellém még beült a laptoppal.

-          Na még nem alszol? –ültem fel mellé.

-          Nem, még felnézek a többiekhez… várják az új híreket stb..

-          Ja igaz.. a sok rajongó..

-          Igen.. nem akarsz egy közös képet?

-          Itt és most? –nevettem.

-          Aha.. felteszem instagramra.. hagy szedjék.

-          Oké,  ha neked jó pizsiben..

-          Senki nem látja hogy az. –nevetett.

-          Vaaagy még menőbb lenne ha látnák?

-          Mire gondolsz?

-          Szerintem tök cuki ha kiírod, hogy alváshoz készülődünk.. hidd el imádni fogják..

-          Te vagy a főnök. –nevetett.

Ezzel elkezdtünk fényképezkedni. Ash kiposztolta, és máris megrohamozták.

-          az igen.. mondta nevetve.

-          Én mondtam.

-          Máskor is te intézed..

-          Oké..

Ash letette a laptopot, majd lejjebb húzódott. Követtem őt.. Lassacskán elaludtunk, a nagy semmittevés közepette. A többiek is nagyjából végeztek odakint. Beletelik egy kis időbe elmosogatni azt a sok tálat.

-          Na jó éjt!

-          Jó éjt! –köszöntek el egymástól a párok.

-          A többiek már alszanak? –kérdezte Kata.

-          Igen ez nagyjából így szokott lenni ez időtájt.

-          Mondjuk megértem.

-          Ja.. fárasztó nap volt.. még mindig fáj a fejem az asztaltól. –nyüszített, és simogatta a fejét.

-          Jaj te szegény egyelek meg. –odament hozzá, és megpuszilgatta a feje búbját.

-          Sokkal jobb. –sóhajtott fel CC.

-          Örülök neki.

Ezzel ők is kidőltek, hisz a középpontban őket érte a legnagyobb megterhelés ma. CC a sajogó fejével csak-csak eltudott aludni még. Kata könnyedén hozzábújva elszenderedett. Ugyan ez történt a másik szobában is Andy-éknél, nagyjából egy időben aludtak el.