(31. rész) Az új környezet

Ash mocorgására ébredtem fel reggel.

-          Ash?

-          Igen? Szia itt vagyok.

-          Szia.. nincs semmi baj?

-          Nincs drága.. minden rendbe van.

-          Akkor lehet, hogy mégis megúsztad. –jelentettem ki kicsit mosolyogva.

-          Lehet.. –nyomott egy puszit a fejemre.

Andy ez alatt már kint volt Lindával együtt, takarítottak egy kicsit. Ráfért a házra, már a harmadik napot töltöttük itt, de most valahogy inkább haza vágytunk mindannyian. Ezek után főleg. Jake és Jinxx is kimentek, Jinxx a fürdőbe, Jake pedig a konyhába.

-          Jó reggelt.

-          Nektek is.

-          Reggeli takarítás?

-          Az.. már kellett.

-          Neked vagy a padlónak?

-          Nekem biztos nem. –nevetett Andy.

Jinxx intett, majd ment tovább. Ash is fel akart kelni, ma valahogy nem tudott tovább feküdni.

-          Na mi az? Már kelsz?

-          Igen most nem megy.

-          Az hogy lehet?

-          Nem tudom én se..

-          Akkor megyek veled várj.

-          Te sem akarsz feküdni?

-          Inkább megyek ki veled mint hogy egyedül legyek bent.

-          Jól van..

Ezzel felkeltem, és kimentünk mind a ketten, bár kicsit fáztunk, főleg Ash egy szál alsóban, bár a póló sem védett sokat rajtam.

-          Sziasztok. –köszöntek Andyék, majd mi visszaköszöntünk.

-          Sziasztok.. hát ti?

-          Inkább ti..

-          Nem tudunk feküdni tovább..

-          Csak ő. –nyögtem ki.

-          Mondtam hogy maradj..-nevetett.

-          Nem akarok.

-          Akkor ne panaszkodj.

Ezzel odabújtam hozzá.

-          Nekünk meg takarítási kényszerünk van. Valamiért úgy éreztem, hogy kell.

-          Na hogy-hogy?

-          Ti nem éreztek egy kis feszültséget?

-          Mondjuk de.. talán nem jó most a kirándulás..

-          De jó volt csak most már nem maradt kedvünk itt maradni.

-          Megértem.. én is inkább otthon pihennék.

-          Akkor mi legyen haza megyünk?

-          Hát felmerült bennem..

-          Bennem is.

-          Akkor kérdezzük meg a többieket. –mondta Linda, miközben odatolta a felmosó vödröt.

-          Okés.. csak még mindenki ébredezik.

-          Nem is most gondoltam..

-          Na mi akkor fel is öltözünk.

-          Okés.

Ezzel bementünk a szobába öltözni. Most már nem volt elég egy ujjatlan, egyre hidegedett az idő, hisz most már augusztus felén jártunk, a késő nyárba. Felvettünk hát egy hosszú ujjút magunkra. Ash egy bőrnadrágot talált hozzá, én meg egy szakadt farmert. Ez idő alatt már a többiek is felöltöztek, még Kata és CC is kint ültek az étkezőben. Vártak minket, hogy mindenki ott legyen. Kimentünk az ajtón, mikor megtaláltuk nagy nehezen a cipőket.

-          Na végre..

-          Minket vártatok?

-          Igen mert már mindenki itt van.

-          Jó reggelt, akit még nem láttunk.. –intett Ash, majd visszaintettek nekünk.

-          Nektek is.

-          Akkor lenne valami amit meg kéne beszélni. –mondta Andy.

-          Nos? –érdeklődött Jinxx.

-          Az a helyzet, hogy tekintettel lévén a tegnapi eseményekre, úgy gondoltuk, hogy nem épp megfelelő az idő erre a nyaralásra, és talán dönteni kéne arról, hogy kinek van kedve még maradni.

-          Hát igen.. –helyeselte CC.

-          Akkor most az jelentkezzen aki szerint jogos hogy menni kéne haza.

Ebben a pillanatban mindenki jelentkezett.

-          Nos azt hiszem ez akkor egyhangú döntés volt. És senki nem akar maradni? Nem csak azért jelentkeztek mert mi jónak látjuk? mert akkor szóljatok.

-          Nem, szerintem is jó ötlet.. –mondta CC.

-          Kata te jössz velünk gondolom.. –mondta Andy.

-          Igen, most már beilleszkedtem nagyjából. Köszönöm is nektek tényleg.

-          Nagyon szívesen.. természetes hogy segítünk. –mosolygott rá Andy.

-          Akkor pakoljunk össze. –szólalt meg Ash.

-          És a tulajoknak mikor szólunk?

-          Majd ha legközelebb itt látom őket, akkor szólok nekik.

-          Oké.. De biztos hogy jönnek még ma?

-          Persze.. itt van hátul a másik házuk.. muszáj lesz.

Ezzel mindenki szétszéledt, és elkezdtünk pakolni. Mivel a takarítással már nem kellett bajlódni, így hamar kész lettünk. Mindenki kihozta a bőröndjét a szobából. Andy meglátta a tulajt, és kirohant hozzá.

-          Hé! Jó napot!

-          Szia. Segíthetek valamiben? –kérdezte mosolyogva.

-          Nos, igen.. A srácokkal tegnap volt egy kis baleset féle dolgunk, de nincs senkinek semmi baja..

-          Te jó ég mi történt?

-          Bent ragadtunk a balaton közepén viharban egy vitorlás hajóval, és egyikünk beugrott a hideg vízbe megtolni a hajót.. Nos nagyon jól éreztük magunkat itt, de szeretnénk hazamenni, hogy kicsit kipihenjük magunkat, meg most már úgy is elromlott az idő is.. és még az se hátrány ha még előjön a betegség, ami eddig szerencsére nem, akkor otthon legyünk.

-          Megértem. Akkor mikor akartok elindulni?

-          Minél hamarabb.. már össze is pakoltunk, kitakarítottunk amennyire tudtunk, minden kész.

-          Már összepakoltatok?

-          Igen.. most is pakolásznak, de szerintem már kész vannak.

-          Akkor maradok amíg elmentek mert nekem mennem kell még valahova.

-          Köszönjük, sietünk!

-          Csak nyugodtan.

Andy visszaszaladt a házba, és szólt, hogy siessünk, mert várnak ránk.

-          Mindjárt kész. –kiáltott Jinxx.

-          Én is. –folytatta CC.

-          Nekem nincs is cuccom. –Nevetett Kata.

-          Majd lesz. –kiáltottam oda kintről.

Egyenként kimentünk a bőröndökkel a kocsihoz, midnent bepakoltunk. Már csak a gitárok voltak hátra, a dobfelszerelés nagyon kicsiny részével.

-          Mehetünk?

-          Még hozom a tam-tamomat. –mondta CC.

-          Hozzad. –nevettünk.

-          Akkor most már indulhatunk.

Végül mi is kijöttünk Ash-el, még csináltunk egy közös képet, amit Ash kiposztolhat a rajongóknak, hogy haza indulunk. Beültünk a kocsiba, és elindultunk, amint Andy fizetett.

-          Jöjjetek máskor is.

-          Jövünk! –Mind kiáltottuk közösen hogy viszlát, majd elindult a kocsi.

-          Most hova? –kérdezte CC.

-          Ezt hogy érted? –nem hozzátok? –értetlenkedett Kata.

-          De, csak az a helyzet, hogy nekünk az eredeti házunk a bandával pesten van ugye.. De Törökszentmiklóson éltünk egy ideig, mert ott meg a csajok laknak, és Linda egyik üres házában szálltunk meg. Még a cuccaink ott vannak. A többi persze pesten.

-          Ja értem..

-          A cuccokért el kéne ugrani. vagy nincs ami hiányozna?

-          Nem tudom már mit hagytunk ott..

-          Én se.

-          Mindegy most menjünk pestre.. ha sok dolog hiányzik, akkor tovább megyünk miklósra, és elhozzuk.

-          Oké.

A kocsi már egy ideje ment az úton, mindenki elkezdte szokásos hülyeségét. CC ezúttal a zoknijaival zsonglőrködött, mindenki érezte a lábszagát.

-          Legalább nyisd ki az ablakot.. –köhögött Andy.

-          Akkor kirepül a zokni.

-          Dehogy repül. –Andy odahajolt, és kinyitotta CC ablakát. A zokni pedig kirepült az ablakon, rá egy mellettünk haladó kocsinak a szélvédőjére. CC úgy röhögött, mint aki meg akar fulladni, mi pedig rajta. A kocsi ablaktörlője nem tudta lelökni, így a sofőr megállt a leállósávban.

-          Ez szép volt. -Nevettünk mindannyian.

-          Köszönöm, köszönöm..

-          De, legalább már levágta a körmét. –szólalt meg Andy.

-          Az egy dolog.. de most minden tiszta bűz. –mondta Ash.

-          Bizony.. –ezzel CC feltette a lábait a magasba, Kata vállára.

-          Ne kínozd szegényt. –nevetett Linda.

-          Te.. ez most komoly? komolyan gondoltad? –nézett rá Kata.

-          Eléggé úgy látszik.

Kata megfogta CC lábát, elkezdte csikizni, majd egymást mind a ketten. Egy kisebb birkózás lett belőle a két székben. Mi ezt nagy vigyorral néztük végig. Ash elkezdett egy kicsit gitározni, Andy énekelni, a hangulat megvolt. Az összes ablakot lehúztuk, így mindenki hallott minket.

-          Hé nézzétek! Beállt mögöttünk egy rajongói kocsisor.

-          Tényleg! De édesek.. integessünk.

Mindenki kihajolt a buszból, és integettünk hátra. Mindenki dudált, és éljenezett. Kántálták a banda nevét elég hangosan. A sor egyre hosszabb lett, már majdnem egy dugót hoztunk létre.

-          Ez még nem törvényellenes? –nevetett Andy.

-          Áhh.. a menyasszonyoknak is lehet tehát félig nekünk is a nevünkből ítélve.

-          Áu… ez fájt Ash.

-          Szívesen..

Lekanyarodtunk a mellékútra, a rajongók nagy része el is tűnt. Majd mindenki leszakadozott rólunk szép lassan.

-          Mennyi van még? –nyugtalankodott Jinxx.

-          Még úgy fél óra. –válaszolta Jake.

-          Akkor mindjárt ott vagyunk.

-          Majdnem..

-          Nektek mi lesz az első otthon?

-          Mi lenne? –nevetett Ash. –ami szokott.. felavassuk a helyet. –erre mindenki nevetett egy hatalmasat.

-          Nem is te lennél Ash komolyan.

-          Ezt mindig megkapom.

-          Mert sok sületlenséget mondasz.

-          Csak magamat adom.

-          Az igaz..

Utunk tovább folytatódott egy benzinkútig, ahol muszáj volt megállni. Jinxx tankolt, Jake bement venni valamit meg persze kifizetni a benzint. Addig Ash és én marhultunk kettesben. Felugrottam a hátára, és úgy mentünk, és forogtunk. CC ott állt mögöttünk, így nem vettük észre. Véletlen neki forogtunk, majd belelépett a szappanos kocsi mosó vödörbe. Kata ezen hatalmasat nevetett, így CC kivette a kefét a vödörből, és megpróbálta rácsapni, de Kata elhajolt, így a benzinkutast sikerült telibe találnia.

-          Elnézést..-nevettünk rajta.

-          Semmi baj, kiadós zuhany, mindig megkapom.

Mindenki leült a földre nevetni, CC a lábát kivette a vödörből, majd megpróbálta kilocsolni a cipőjéből a vizet, de megcsúszott a kefén fél lábon ugrálás közben, így a cipőt véletlen a benzinkutasnak hajította. A cipő fejbe találta szegényt, majd ezzel eldőlt. Én Ash-nek dőlve vörös fejjel nevettem az egészen, Andy feküdt a kocsi motorháztetején, Linda mellette ült azon. Jake hozott egy kis csipszet, amit már út közben kibontott, és egy kávét szürcsölgetett. Nem látta a kocsi mögött fekvő embert, és így felbukott benne. A kávé az arcába borult, a csipszet rászórta.

-          Na tessék. Ezért bevásárolhattam! Muszáj neked itt aludni ember? Miattad oda az ebédem.

-          Bocsánat. –nyögte ki.

Mi ez idő alatt már a szívrohammal küszködtünk, CC is hempergett fél pár cipőjével a lábán, Kata pedig leült mellé szintén borzasztóan nevetett. Jinxx melléfolyatta a benzint, így tiszta benzin lett a lába.

-          Srácok, ez nekem sok lesz. –jelentette ki Ash.

-          Jogos, induljunk.. –mondta Andy.

Ezzel mindenki beszállt a furgonba kicsit nevetve, Jake beült a kormány elé, és már indult is, amint becsuktuk az utolsó ajtót. A fél óra gyorsan eltelt, bár végig éreztük a Jinxx lábán lévő benzin szagot, CC lábszagával keveredve. Odaértünk a Dunához. Átmentünk az Erzsébet hídon, és már csak tíz perc volt hátra, hogy megérkezzünk.

-          Na itt az utca.

-          Igen, mindjárt itthon vagyunk.

-          Már kíváncsi vagyok a házra. –mondta Kata.

-          Szép nagy tágas..

-          Az biztos.

-          Na itt is vagyunk.

Jake leparkolt a kocsibejárón, mi pedig kiszálltunk.

-          Az igen. Szép tényleg. Mint egy kastély csak egy szintes.

-          Hát igen valami olyasmi. –felelte Ash.

-          Menjünk már be.. alig várom. –mondta Jinxx.

-          Hát még én. –Vágta rá Kata.

Jake visszaszállt a kocsiba, Andy kinyitotta neki a nagykaput, és bement azon a kocsival. Az udvarról könnyebb a cuccokat bevinni a házba mint az utcáról. A kaput becsuktuk egy gombnyomással, majd elkezdtük kipakolni a bőröndöket. Ash kinyitotta az ajtót, és bementünk. Megcsapott minket az otthon illata. Kata első tekintete nem is látszott, hogy merre volt. Össze-vissza kapkodta a fejét, nagyon tetszett neki a látvány. Egy hatalmas szoba tárult elé, ez volt a nappali. Már ez magában egy egész háznak megfelelne.

-          Ez hatalmas…

-          Igen.. szerintem könnyen itthon fogod magad érezni.

-          Ne viccelj ez.. ez csak a nappali?

-          Igen. a szobák itt vannak oldalt. Ez itt a mienk Krisztivel, mellettünk Andyék. A túloldalt van CC, Jake, és Jinxx. Ilyen sorrendben.

-          Huu benézhetek mindenhova?

-          Ez csak természetes.. körbevezetünk, csak lepakolunk gyorsan.

-          Úgy van.. bevisszük a bőröndöket, és körbevezetünk.

Ez így is lett. Ledobtuk a cuccokat az ágyra és mellé, majd mindenki kijött.

-          Nos, ez itt a szobánk. –nyitottam ki előtte az ajtót. Elé tárult a fekete fehér mintás szoba, tele zebra foltokkal.

-          Ez nagyon szép..

-          Hát igen, ez az én ízlésem. –nevetett Ash, majd csatlakoztam.

-          Na akkor következő.. Ez itt mellettünk Andyék szobája. –Andy ki is nyitotta az ajtót.

-          Íme.

-          Ez is gyönyörű.. –ámuldozott.

-          Bizony.

Ez után bevezettük a következő szobába. Ez már CC-é volt.

-          Na ez tetszik. –mondta, amint belépett.

-          Annak örülök, mert ez lesz a tied is.

-          Komolyan?

-          Komolyan? –kérdezte Andy is.

-          Igen.. mivel már olyan jól összebarátkoztunk, gondoltam nem jelent gondot, ha osztozkodnod kell velem..

-          köszönöm köszönöm köszönöm.. ugrott a nyakába.

-          Nagyon szívesen. –ölelte át nevetve CC.

-          Akkor ezek szerint meg is van a lakhelyed. –mondta Andy.

-          Igen.. –köszi srácok.

-          Szívesen. Akkor most menjünk tovább még van két szoba.

Megmutattuk Jake, és Jinxx szobáját is, ami hasonlóan tetszett neki. Ezek után Andyvel még elmentek a fürdő fele, meg a konyhába, majd mi is megmutattuk a próbahelyet, a hangszereket, és a többit.

-          Klassz kis ház tényleg.

-          Igen, mi is szeretjük.

-          Majd megszokod itt. –mondta Jinxx.

-          Remélem a szobám is elviselhető lesz, majd kevesebbet vágom a körmöm az ágyba, és többet ganézom ki, így talán nem lesz büdös.

-          Kössz. –nevetett Kata, majd mindenki.

-          Igazán nincs mit.

Mindenki lepakolta a cuccait, Kata is berendezkedett CC szobájába. Miután mindenki kész volt, összegyűltünk a kanapénál, miközben ebédeltünk.

-          Már kopog a szemem. –mondta Ash éhesen.

-          Nekem is.. olyan rég ettem.

-          Nem is reggeliztünk, és már két óra..

-          Hát telik az idő, de akkor faljunk. –mondta Andy.

-          Faljunk..

Ezzel nekikezdtünk a kajálásnak, még alig kezdtük el, de alig maradt valami.

-          Mindenki ilyen gyorsan beburkolta? –nevetett Jake.

-          Igen úgy látszik. –Válaszolta Linda.

-          Akkor most kéne kitalálni valamit, mert sokáig itt leszünk.

-          Hát utazni ne utazzunk, most értünk haza.

-          Igen, ezért mondom, hogy kéne valami más.

-          Nekem nem jut eszembe semmi. –Mondta Jinxx.

-          Nekem se. –felelte CC.

-          Akkor tudjátok mit? Maradjunk itthon, és élvezzük a szabad perceket. –vetette fel Andy.

-          Jó ötlet!

-          Nekem megfelel.. –karolt át Ash, majd kacsintott.

-          Jól van Ash.. –nevetett Andy.

-          Hát na.. kövesd a példám.

-          Nem rossz ötlet.

-          Na és addig mi mit csináljunk? –nevetett Jake.

-          Osztozzatok katán.

Erre mindenki nevetett. Alig bírtuk abbahagyni.

-          Köszi Andy. –mondta Kata már szinte könnyes szemmel.

-          Szívesen.

-          Akkor mi el leszünk na. valamit csak csinálunk. Most értünk haza, ki kell pakolni, addig elmegy az idő, vacsi, fekvés.

-          És Jake megoldotta.

-          Én mindent megoldok.

-          Ajjaj.

-          Na.

-          Én megyek is akkor rendet tenni. Gyere te is. –szólt CC Katának, mivel még nem osztottak fel semmit.

-          Oké az nem rossz ötlet.

-          Hát akkor szép napot mindenkinek.

Ezzel mindekni elindult a maga dolgára. Ash magunkra húzta az ajtót, CC és Kata pakolászni kezdtek, és megbeszéltek pár dolgot. Andy és Linda is behúzódtak a szobájukba, így tett Jake is, csak épp magában. Kimerült, így aludt egyet. Jinxx a konyhában készített magának popcorn-t, és beült a tévé elé. Ez így ment estig. Legtöbbet Kata és CC beszélgetett a szobában.

-          Na kezded megszokni?

-          Igen.. egyre jobban tetszik ez az egész.

-          Hidd el, az egész egy poén lesz, imádunk mulatni, és önmagunkat adva őrjöngeni.

-          Azt tudom.. ismerlek titeket.

-          De eddig nem személyesen ismertél.

-          Az igaz.

-          Most majd rájössz, hogy ez teljesen más, mint amikor kívülállóként látsz minket. Megtudod minden titkunk, rájössz, ki milyen személyiségű, hogy viszonyul néhány dologhoz, milyen a magánéletünk.

-          Hát ezt így felsorolva érzem, hogy nagyon jó lesz.

-          Bízz bennem.

-          És konfliktusok nem voltak még?

-          Hát, eddig köztünk a legnagyobb konfliktus a távirányítóért vívott harc volt. –Kata elnevette magát.

-          Az igen, akkor tényleg nagyon közeli barátok vagytok.

-          Igen..

-          És ígérted, hogy mesélsz nekem néhány dolgot..

-          Ja, igen.. Volt pár kalandunk. Az esőt már elmeséltem.. Mire vagy kíváncsi?

-          Nem tudom.. volt még hasonló?

-          Igen.. volt egy még bolondabb.

-          Na?

-          Az szintén egy túra volt, elindultunk egy úton, aztán letévedtünk egy ösvényre. Onnan bejutottunk egy kisebb erdőbe, a benzin pedig kifogyott teljesen.

-          Ajjaj.

-          Igen, de örülhetnénk, ha ez lenne minden. Nem tudtuk hol vagyunk, és elindultunk egy irányba. Az eső megint zuhogni kezdett, így bemenekültünk egy közeli barlangba. Szerencsére találtunk egyet, épp ott volt mellettünk. A Barlang bejárata leszakadt, élelem nélkül a sötétben voltunk.

-          Ez egyre félelmetesebb.

-          Várjál jön a legjobb rész.

-          szinte félek.

-          Nem kell, élünk. Nos, elkezdtünk tüzet gyújtani, az ott talált gallyakat összehordtuk, és volt nálunk egy öngyújtó. Lepihentünk gondolkodni, míg Ash meglátott egy nyílást a plafonon. Elég magasan volt, így gondolkozni kezdtünk. Míg kitaláltuk, hogy feltoljuk egymást. Igen ám, de az utolsót nem értük el fentről, őt meg nem tolta senki. Ash volt az.

-          Ki gondolta volna?

-          Igen.. és Kriszti pánikba esett, hogy otthagyjuk. Nehezen sikekrült elkapni a kezét, de Krisztit is lerántotta magához egy kicsit. Ott lógtak ketten. Ez még nem lett volna baj, de a szél egy résen besüvített az eltömített kijáraton, és Ash alá sodorta az égő gallyakat. Most már nem zuhanhattak le, mert elégnek. Így egy öt perc himbálózás után valahogy felhúztuk őket, de ezek után már égett a barlang alja teljesen.

-          Hát ez nem semmi.

-          És még odafent is volt egy alagút, ami vezetett egy zsákutcához. Ash bedühödött, és elkezdte ütni a tetejét, míg azon ütött egy lyukat. Kiderült, hogy a föld alatt vagyunk. Kimásztunk, és még mindnig nem tudtuk hol vagyunk, de egy toronyról találtunk egy helyet, ahol segítenek. Hazavontattak minket.

-          Ez szép kis sztori volt. Vannak élményeitek jócskán.

-          És ha közénk tartozol, lesz még ilyenben részed.

-          Hát nem mondom, hogy alig várom, de azért kíváncsi lennék mi lesz.

-          Majd megtudjuk.

Ekkor Andy benyitott, hogy kész a vacsora, mivel teljesen elrepült az idő a beszélgetés, és az egyéb dolgok alatt.

-          Már vacsora van? –kérdezte CC.

-          Igen, gyorsan eltelt a nap.

-          Hát ha a nap nem is, akkor a délután.

-          Igaz. Na gyertek. A többiek már nagyjából kint vannak.

-          Nagyjából? –kérdezte Kata, miközben már kifelé sétáltak.

-          Hát még Ashéket nem rángattam ki.

-          Sok sikert. –Nevetett CC, majd erre Andy intett neki.

Andy benyitott hozzánk is, mi már aludtunk.

-          Hé.. Ash. –szólt be halkan.

-          Mi van? –nézett fel borzasztóan álmos fejjel.

-          Vacsora idő.

-          Az a gáz, hogy még éhes is vagyok, így nem hagyhatom ki.

-          Még jó.. gyertek. –Andy ránk húzta az ajtót, és kiment.

-          Hé.. ébredj. –puszilt meg.

-          Mi az?

-          Ki kell mennünk vacsorázni.

-          Annyit aludtunk?

-          Igen.. menjünk.

Ezzel felkeltünk nehezen, majd kikecmeregtünk a többiekhez.

-          Na a lustaságok is kifáradtak?

-          Ja.. valami olyasmi. –válaszolta Ash.

Leültünk a székre, és elkezdtünk falatozni, most már a hatalmas ebédlőnkben.

-          Na és kinek hogy telt a napja? –kérdezte Jake.

-          Hát mi beszélgettünk. –válaszolta CC.

-          Az is jó.. legalább könnyebb a beilleszkedés.

-          Igen.. –bólintott Kata- meg most már egyre többet tudok rólatok is.

-          Na meséltél neki? –érdeklődött Jinxx, miközben beleharapott a kenyérbe.

-          Igen, egy kicsit belekezdtem. válaszolta CC tömött szájjal.

-          És ti? –nézett ránk Andy.

-          Hát mi is elvoltunk. kuncogtam.

-          Azt mindjárt gondoltam, mi is.

-          Na ne mond. –nyögte ki Ash kisebb vigyorral.

-          De képzeld.

-          Hát én meg aludtam meg olvastam, egyszóval unalmas az életem. –folytatta Jake.

-          Mindenki megtalálja egyszer a neki valót hidd el. –Biztatta Andy.

-          Én néztem a tévét, így nem volt unalom.

-          Akkor jó, ha elvagy magadban is. No, de holnapra már ki kéne valamit találni.

-          Igen, én is gondolkodtam rajta. –Jelentette ki Ash.

-          Na és jutottál valamire?

-          Hát először csak olyan dolgok jutottak eszembe, ahol már voltunk, és mi lenne ha azokat máshogy vagy máshol csinálnánk? Mondjuk az idő is megváltozott, egyre hidegebb van.

-          Hát azt érzem igen.. még most voltunk strandolni.

-          Hihetetlen szinte. –nyögte hozzá Jinxx, erre Jake kinézett az ablakon a zuhogó esőre.

-          Akkor végül is kitaláltál valamit?

-          Hát én egy vad dologra gondoltam, amihez kell egy kis szél, de nem tudom mennyire lennétek benne.

-          Na nyögd már ki! Már izgatott vagyok…

-          De nagy őrültség lenne.

-          Nem baj!

-          Hát arra gondoltam, hogy elmehetnénk ejtőernyőzni.. még nem voltunk. –erre mindenki feljajdult és nevetett.

-          Nekem lenne hozzá kedvem. –mondta Andy.

-          Tényleg? –kérdezte Ash.

-          Én meg nem akarok öngyilkos lenni. –nevetett Linda.

-          Én se. –csatlakozott Kata.

-          Ne már srácok.. jó buli lesz.

-          Na jó.. benne vagyok.

-          Akkor jelentkezzen aki benne van.

Erre mindenki jelentkezett, kivéve Jake.

-          Na! Gyerünk nem halsz bele.

-          Na jó legyen. –erre felemelte a kezét.

-          Ez az! És ismertek ilyen helyet?

-          Természetesen. Nekem van haverom ott azért jutott eszembe. –mondta Ash.

-          Na az duplán jó ha ismersz is valakit, nem csak téged ismernek.

-          Hát igen az már gyakoribb.

-          Akkor ezzel eldőlt, holnap ugrunk.

Mindenki befejezte a vacsorát, szép csendben pakoltunk el. Jinxx a kanapét tette rendbe amit még a tévézés alatt díbolt szét, Jake és Andy mosogattak, Linda bement a szobába egy kis időre, majd mi Ash-el leültünk a fotelba, és laptopoztunk.

-          Na rajongókkal mi van? –kérdezte Andy odahajolva.

-          Megvannak úgy látom. Mindenki őrjöng, üzeneteket is kapok rengeteget.

-          Hát a sztár világ csillagom.

-          Nem mintha bánnám. –Vigyorgott.

-          Gondoltam. –erre én is nevettem, és közelebb bújtam hozzá.

Mindenki átöltözött, mi is. Pizsamában ültünk a fotelben, betakarva. Már mindenki elment aludni lassacskán, sötét volt.

-          Nem vagy még álmos? –kérdezte hozzám bújva.

-          De most már kezdek fáradni.

-          Jól van akkor kilépek aludjunk.

-          Miattam nem kell abbahagynod én kibírom.

-          De akkor is. Mikor volt nekem fontosabb bármi? –nevetett.

-          Jó oké. Soha. –mosolyogtam.

-          Akkor menjünk.

Felkeltem, hogy Ash is fel tudjon állni a fotelból. Hozta magával a plédet, amivel be voltunk takarva. Eligazította a kanapén, letette a laptopot az asztalra, majd bebújtunk aludni. Eközben Kata még nem aludt, valamiért nem tudott. Mikor az ember szokatlan, ismeretlen helyre kerül, előfordul, hogy nem tud még nyugodtan aludni. Bár ez nem mutatkozott meg a balatonon, de ez azért más.

-          Hát te? –kérdezte CC, mikor meglátta, ahogy a plafont bámulja hanyatt fekve.

-          Nem tudok aludni.

-          Miért? –nyúlt közben oda a kis villanyhoz az éjjeliszekrényre.

-          Nem tudom.. szokatlan.

-          De nem fázol..

-          De egy kicsit igen.

-          Azt látom.. nyakig be vagy takarva.

-          De nem gáz kibírom. Gyere közelebb ha fázol.

-          Tényleg? –nézett rá mosolyogva.

-          Tényleg…-mosolygott vissza CC.

Ezzel Kata közelebb csúszott hozzá, a végén egymást átölelve aludtak el, homlokot összeérintve.

Így most már mindenki aludt, mindenkinek gyorsan telt az éjszaka, amit nem lehetett érzékelni.