(26. rész) Egy kis szieszta

-          Vigyázat odalent! –kiáltotta, de mire befejezhette volna, belecsobbant a vízbe. Pontosan közénk.

-          Na ez igen.. CC, nem is te lennél.

-          Na és ti?

-          Mi se.. –ezzel elkezdtünk rohanni fel a lépcsőn a meredek csúszdához, a legmagasabb szintre. Felértünk végül.

-          Na ki megy először? –kérdezte Jinxx.

-          Nem tudom, én most voltam. –fújta ki magát CC.

-          Menjünk mi. –Szólalt meg Andy.

-          Mi? –rikkantott fel Linda.

-          Igen.. miért vagy meglepve?

-          Nem vagyok.. Csak félek.

-          Nem kell majd szorítalak.

-          Oké..

Leültek a csúszdára..

-          Mehetünk?

-          Várj!

-          Mi a baj?

-          Még nem készültem fel..

-          Ajj.. –ezzel Andy vigyorogva elindult, Linda rikoltozott, de már csak szorítani tudta Andy-t, aki mindvégig csak vigyorogva figyelte a lefelé vezető utat.

-          Leértünk már?

-          Mindjárt. -nevetett Andy, ezzel belecsobbantak a vízbe.

-          Ez nem is volt olyan rossz mint ahogy először gondoltam.

-          Na ugye megmondtam..

-          Hát mehetünk még egyet ha szeretnél.

-          Na úgy látom tényleg tetszik.

-          Igen, megbarátkoztam vele csak először olyan ijesztő volt.

Eközben mi már elindultunk Ash-el. Nagyjából a csúszda közepénél járhattunk amikor már hallani lehetett lentről a hangunkat. Andyék felnéztek, de akkor már leértünk. Elugrani nem volt idő. Egy hatalmasat csobbantunk, és őket is elsöpörtük a víz alá. Nevetve jöttünk fel, bár részünkről nagyobb volt a mulatság. Egy idő után mikor már Andy és Linda is kaptak levegőt, ők is nevettek. Egymást fröcsköltük.

-          Ez persze muszáj volt.. –mondta nevetve Andy.

-          Hát persze.. –válaszolt Ash szintén nagy örömmel.

-          Na menjünk arrébb mielőtt.. –nem tudta kimondani Andy, mert Jake már a nyakunkba zuhant. Mind megint lekerültünk a víz alá.

-          Na Jake is megcsinálta.

-          Bocsi.. –nevetett.

-          Semmi baj de most már ne beszéljük meg itt hanem inkább menjünk arrébb.

Ki is értünk a medence szélére, és végignéztük ahogy Jinxx és CC is lecsúsznak, persze külön. Ők is odajöttek hozzánk.

-          És most mit csináljunk?

-          Nem tudom.. van még kedvetek csúszkálni?

-          Nincs már nagyon..

-          Én is elfáradtam.. talán még a hullámmedence megy.

-          Az lehet beleférne.

-          Oké menjünk akkor oda.

El is indultunk a medence felé.. Még nem indult el a hullámzás, így kevesen voltak bent. Egy szimpla úszómedence volt így. Egyre bentebb mentünk, és így egyre mélyebb lett a víz is. A srácok együtt birkóztak, én és Ash bementünk a legmélyebb pontra. Ott már persze úszni kellett, de ez nem volt akadály. Fogtuk egymás kezét, és így úsztunk be. Majd megálltunk, és átölelve megcsókoltuk egymást. Ez hosszabbra sikeredett mint amire számítottunk, így eltelt az idő. Egyszer csak észrevettük, hogy mozog a víz. A hullám beindult, mi pedig kijjebb úsztunk a többiekhez.

-          Láttuk elvoltatok..

-          Igen, mint mindig.

-          Semmi baj mi is.

-          Majd most már bekapcsolódunk csak nem volt betervezve ennyi idő.

-          Elhiszem nekünk is szokott ilyen lenni. Nem tudod abbahagyni.

-          Igen.. –mosolygott Ash.

A hullámzást ismét nagyon élveztük, de hamar vége lett. Kimentünk a medencéből, és leültünk a cuccunkhoz.

- Most megyünk haza?

- Nem tudom.. mennyi az idő?

- Már hat..

- Hát ha akartok még maradhatunk de mehetünk is felőlem..

- Srácok?

- Látszik mindenkin a fáradtság szerintem menjünk.

-  Oké.. –vágtuk rá.

Ezzel elindultunk kifelé az öltözőhöz, miután összeszedtük a cuccainkat.

-          Mindjárt jövök.. –mondta Ash, majd elengedte a kezem..

-          Én is..

-          Ti tényleg borzasztóak vagytok.. –mondta nevetve Jinxx..

-          Jól van na..

És mind bementünk felöltözni. Ez eltartott nagyjából tíz percig, míg mindenki kiért a szárítkozásból. Persze a hajunk vizes maradt. Ash alig mert kijönni, mert olyan hullámos lett neki. Végül csak kijött, és rögtön rám borult..

-          Na mi a baj?

-          Majd rendbe hozol ugye?

-          Mit kell rendbe hozni?

-          A fejemet..

-          Jaj te.. nincs azzal semmi baj.. –nevettem, és közbe simogattam az arcát. Ő pedig csillogó barna szemeivel nézett rám.

-          Tudom, hogy neked így is tetszem de magamnak nem..

-          Jó, megértem.. majd rendbe hozom..

-          Köszi..

Ezzel bemásztunk a hátsó ülésre, és összekuporodtunk a sarokban. Hatalmas hely van hátul, az egész sor a mienk. De mi csak a negyedén szeretünk összebújni. Átértünk a hídon, a nap sütött ránk be az ablakon. Végig mentünk a Duna partján. Szépen fénylett a víz. Kis idő múlva elhagytuk a vizet, és hazaértünk tíz percen belül. Mindenki kiszállt a kocsiból egyenként. Jake kicsit elszundított, de végül őt is kihúztuk.

-          Na most vacsorázni kéne..

-          Van kedve valakinek főzni?

Hirtelen néma csend lett.. Mindenki nézett  körbe.

-          Ezek szerint nem.. akkor rendelek.. milyen pizza kell? Megint Hawaii?

-          Nem tudom felőlem lehet másmilyen is ha akartok.

-          Végül is mindig egyformát eszünk.

-          Akkor legyen most más..

-          De milyen?

-          Jó lesz az a füstös nem?

-          Te ettél már olyat?

-          Egyszer igen..

-          És milyen?

-          Nekem ízlett..

-          Hát jó, megpróbáljuk..

Andy tárcsázott, és rendelte a pizzát.

-          Akkor művelsz velem valamit? –kérdezte Ash.

-          Ja, persze..

-          Utána te is velem..

-          Oké, de nem mondom meg mit..

-          Na!-nevettem el magam –Arra gondoltam, hogy vasald ki a hajam.

-          Ja, oké… -nevetett..

-          De felőlem csinálj amit akarsz…

-          Na ez a beszéd… -vigyorgott, és közbe bementünk a szobánkba egy hajvasalóval.

Leültünk az ágyra, és bedugtam a hajvasalót.

-          Ez még melegszik egy darabig..

-          Igen sajna..

-          Mit sajna? Van idő.. –erre eldöntött..

-          Na.. felforrósodik a vasaló..

-          Nem baj. – Mindketten nevettünk, majd pár perc múlva már felkeltünk mert érezni lehetett a szőnyeg égett szagát.

-          Remélem nem égett meg.. –mondta nevetve.

-          Nem hiszem..

Ezzel megfogtam és felemeltem.. A szőnyeg még egyben volt szerencsére.

-          Hát nem sok hiányzott..

-          Nem lett semmi baja na..

-          Jól van na.. a kezed járjon ne a szád..

-          Ne járjon a szám?

-          Ne… majd én befogom..

-          Tedd azt..

Erre rám vetette magát, lobonca az arcomban csapódott, de imádtam. Beletúrtam a hullámos hajába, de megakadt benne a kezem..

-          Áú..

-          Na.. először rendbe hozlak..

-          Ezt rendbe kell mert még ez se megy.. tiszta nyomorék vagyok..

-          Dehogy vagy.. te idióta vagy..

-          Naa..

-          Mit na? Te mondtad.

-          Mindegy.. csinálj már valamit mielőtt megjön a pizza.

-          Oké, jól van na.

Ezzel elkezdtem óvatosan fésülgetni a haját. Sokszor megakadt benne, de végül is sikerült kifésülni. Idő közben a vasaló is előkerült, és felmelegedett, mire eltűnt a gubanc. El is kezdtem vasalni. Közben csengettek. Linda ment kinyitni az ajtót.

-          Na hallod? Már jött is a pizza.

-          Igen hallom.

-          Kész leszel?

-          Szerintem igen.. még tálalnak.

Erre megfordult, és elkezdett csókolgatni.

-          Na így nem leszünk kész. –Nevettem.

-          Nem érdekel annyira..

-          Nem érdekel hogy nézel ki?

-          Na ne így fogalmazz..

-          Hát?

-          Na jó… folytasd.

Mosolyogtam, és csendbe folytattam a dolgom. Andy közbe bekiabált hozzánk, hogy menjünk vacsorázni.

-          Fel van szeletelve!

-          Mindjárt megyünk.

-          Sietek..

Gyorsan végeztem. Ash haja ismét selymes lett, és végigsimítható.

-          Kész?

-          Igen.

-          Hát köszönöm a segítséget akkor.

-          Igazán nincsen mit! De menjünk ki.

-          Nem jutott idő másra.

-          Ne szomorkodj, majd vacsi után meghálálod.

-          Oké.. –mosolygott.

Leültünk az asztalhoz.

-          Jaj de szép lettél. – Szólalt meg Andy.

-          Oh hát köszönöm, nem az én érdemem.

-          Jól van együnk.

Erre elkezdtünk falatozni a pizzából. Ez a füstös pizza még új volt számunkra, de hamar megszoktuk, és megszerettük.

-          Ez nekem nagyon ízlik. –Mondta CC.

-          Igen nekem is. –Folytatta Jinxx.

-          Nem tagadom, nem rossz. –Felelt Andy.

-          Mondtam, hogy jó lesz.

-          Hát én bíztam az ízlésedben. –jelentettem ki, majd ezen mindenki nevetett.

-          Holnap merre megyünk?

-          Talán elmehetnénk Miklósra.

-      Rendbe van. Nekem van hozzá kedvem. Annyira végül is nincs messze, mert ez a két óra angliához képest nem lesz semmi.

-          Az igaz.

-          Akkor megyünk?

-          Szerintem menjünk.

-          Oké. Mikor induljunk?

-          Hát úgy dél után elég, és akkor aludhatunk sokáig is.

-          Igaz, jobb kipihenni magunkat. Minek is kapkodnánk?

-          Ez az hogy semmi értelme. Majd odaérünk..

-          Jól van akkor.

Befejeztük a pizzát, és felálltunk az asztaltól. A többiek pakolták a tálakat, míg CC és Jinxx mosogattak. Mi Ash-el meglógtunk, és bezárkóztunk a szobánkba.

-          Nem baj szerinted, hogy kihúzzuk magunkat a munka alól? –mondta nevetve.

-          Nem tudom.. megéri nem? –közel hajolt, és végigsimította az arcom, másik kezével ölelt. Szinte már táncoltunk.

-          De igen. Teljesen megéri. –súgta.

-          Akkor jó. – Ekkor lefeküdtünk az ágyra, és folytattuk ott, ahol abbahagytuk.

Eközben odakint a srácok már mindent elpakoltak. Andy persze észre vette, hogy megint nem vagyunk ott.

-          Ez nem ér. Ők kihúzzák magukat a dolgok alól, mi meg itt robotolunk.

-          Nyugi.. csak szeretik egymást.

-          De én is szeretlek.

-          Tudom.

-          Talán mi is tűnjünk el? –mosolygott Andy.

-          Én benne vagyok.

-          Rendbe van.

Ezzel beszaladtak kézen fogva a szobájukba.

-          Hát ezek hova tűntek? –kérdezte Jinxx, mikor kinézett.

-          Dolguk van. – vágta rá Jake.

-          Bár nekem is lenne.

-          Vegyél hashajtót akkor lesz dolgod.

-          Jaj CC. –csóválta a fejét Jinxx, miközben CC és Jake majd megfulladtak a nevetéstől. –Na mindegy hagyjuk is.. én is megyek szerintem aludni.

-          Menj csak.. mi is megyünk..

Ezzel mindenki egyenként bement a saját szobájába. Egyenként jó éjt kívántak egymásnak, és elaludtak. Az éjszaka eltelt, már mindenki aludt, úgy éjfél körül. Reggel Jinxx volt az első aki felébredt. Kiment a konyhába reggelit készíteni magának. Majd Ash is felébredt, és szorosan karolva, el nem engedve alvó pózunkból, hozzám bújt. A mocorgásra én is felébredtem, bár még nagyon álmos voltam.

-          Szia.. bocsi, csak közelebb bújtam.

-          Semmi baj, gyere! -Ezzel én is magamhoz öleltem.

-          Úgy szeretlek..

-          Én is.

-          Mennyi az idő?

-          Nem tudom. 

Hátra nézett egy kisebb fáradt mozdulattal, és elolvasta amit homályosan lát az órán.

-          Már fél tíz..

-          Jól elaludtunk.

-          Ja..

-          Felkeljünk?

-          Még ne.

-          Látom fáradt vagy

-          Eléggé..

-          Jól van megértem… akkor pihenjünk még..

Visszafeküdtünk, és ismét szorosan egymáshoz bújva feküdtünk. Eközben Linda is felébredt. Andyt is felverte mocorgása, mi átment nyújtózkodásba. Majd mikor kinyújtózta magát, kinyitotta szemét is. Andy mély pillantást vetett rá, mitől Linda elvörösödött.

-          Bocsi.

-          Semmi baj. –nevetett Andy.

-          Olyan jól esett.

-          Örülök neki.

-          Fel akarsz kelni?

-          Nem tudom, már elmúlt tíz.

-          Akkor keljünk.

Ezzel felkeltek. A nappaliban mindenki ment a dolgára. Már a többiek is kint voltak, mindenki jó reggelt kívánt egymásnak, mint egy nagy család, együtt szürcsölték a kv-t a kanapén..

-          Ashék hol vannak? –kérdezte Jake.

-          Szerinted?

-          Biztos húzzák még a lóbőrt. –Nevetett CC.

-          Nem tudom mit művelnek de mindig elvannak tunyulva.. –nevettek tovább.

Mi ezek alatt már kettőt is fordultunk. Szeretünk egymáson átfordulni.

-          Hé nem kelünk már fel? –kérdezte nevetve.

-          De, rendbe van ha már  így fent vagyunk.

Ezzel felkeltünk lassan, nehezen. Egymást felsegítve. Kimentünk az ajtón, szépen egymás után. A többiek az ajtó nyílására rögtön oda néztek. Fáradt tekintetet vetettünk mindenkire, és köszöntünk.

-          Jó reggelt srácok. –nyögtem ki.

-          Jó reggelt. –folytatta Ash.

-          Nektek is. –mondták közösen.

-          Na mi van? Nem alszotok eleget? –kérdezte Jinxx nevetve.

-          Dehogy nem. –nevetett vissza Ash.  

-          Aha! –folytatták..

Ash leült a kanapéra, még köntösben, én pedig rá.

-          Szeretlek. –súgta oda, belehajolva a fülembe.

-          Én is. – majd hozzábújtam még közelebb.

Ez alatt a többiek itták a kávét végig nézve ezt. Közbe Andy átölelte Lindát, mert neki is hiányzott ez az érzés. Linda felállt, és ráült Andy lábára.

-          Na mi van? Te is? –nevetett.

-          Igen. –húzódott közelebb.

-          Srácok majd mikor indulunk? –tette fel Andy a kérdést.

-          Majd dél után. Kb. egy jó lesz.

-          Oké, csak azért, mert ebédelni is kell és nem mindegy, hogy főzünk, vagy rendelünk vagy nem tudom.

-          Hát csak főzni kéne. De nincs itthon valami kaja?

-          Nincs szerintem. Legutóbb benéztem a hűtőbe nem volt.

-          Akkor főzni kell.

-          Ki segít? –kérdezte Jake.

-          Majd én! –felelte CC, és felállt ő is. Kimentek a konyhába mindketten. Jinxx még kortyolgatott kicsit, majd ő is kiment. Andy magához ölelte Lindát, véletlen egy csikis ponton. Erre ő felszisszent, és megrándult.

-          No? Mi történt? Nem tán csikis volt?

-          Á dehogy.

-          Hol itt? –erre alaposan megcsiklandozta.

Végül mindketten feküdtek a kanapén, nevetgélve. Mi ezt Ash-el mosolyogva néztük végig, talán mi is elkezdtük volna, ha nem vagyunk ilyen álmosak. De jelen esetben mozdulni se akartunk. Csendesen iszogattuk a kávénkat, míg a csésze ki nem ürült. Ekkorra már szerencsére éberebbek voltunk, így nem kellett újabb adag. Lassan felkeltünk, mikorra már kész volt az ebéd. Ekkor már Linda és Andy is rég kint voltak a konyhában, és segítettek teríteni. Felkeltünk, és mire meg volt terítve mi is odajutottunk az asztalhoz. Még köntösben ültünk le, mert felöltözni nem volt időnk. Az ebéd bableves volt, mivel most csak ezt tudták összehozni az otthon talált alapanyagokból.

-          Na ti is felébredtetek.

-          Igen, már látunk is. –Felelte Ash még ásítozva.

-          Jó lusták vagytok..

-          Majd nem maradunk fel eddig legközelebb.

-          De hát hamar lefeküdtetek ti is. Velünk együtt.

-          Az egy dolog.

-          Ja értem, jól van. Na együnk.

Gyorsan befaltuk az ebédet, már háromnegyed egy körül. CC nekiállt mosogatni, majd Linda is segített neki. A többiek elvonultak összeszedni néhány cuccot, hisz utazunk nemsokára. Ash és én bementünk a szobánkba, mert még mindig nem vettünk fel ruhát. Levettük a köntöst, és magunkra öltöttük szakadt fekete bőr cuccainkat.

-          Na kész vagy?

-          Igen.. azt hiszem. –feleltem.

-          Akkor mehetünk is. Szerintem a többiek már készülnek indulni.

Így is volt. Kimentünk a szobából, és már a cuccokat pakolták a furgonba. Mint ha turnéra mennénk. Minden hangszer, és felszerelés. Bár néhány gitárt azért itthon hagyunk, de a nagyját elvisszük.

-          Mi ez? Visszük az egész házat? – Nevetett Ash.

-          Most sok mindent viszünk igen. Gyakorolni is kell kicsit.

-          Igaz mondjuk. Csak nem tudom meddig maradunk.

-          Ez az hogy én sem. Ezért viszünk több mindent.

-          Hát jó, én nem vagyok ellene ha elférünk.

-          Biztos el.

Ezzel segítettünk hordani a cuccokat. Már a dob felszerelés is kint volt, indulásra készen álltunk.

-          Mennyi az idő? Induljunk?

-          Már elmúlt egy.

-          Akkor mehetünk szerintem.

-          Nem hagyunk itthon semmit?

-          Szerintem nem.

-          Mindenki gondolkozzon el azért.

Erre egy-két percet szántunk, hogy végiggondoljuk, ki mit pakolt be. De arra jutottunk, hogy semmit nem hagytunk bent a házban.

-          Nos?

-          Nem. Minden bent van.

-          Akkor jó. Örülök. WC valaki esetleg?  A legközelebbi benzinkút nem tudom mikor lesz.

Erre senki nem jelentkezett.

-          No induljunk akkor.

-          Rendbe. –helyeseltük.

Beszálltunk a furgonba egyenként. Most Jinxx ült a kormány mögé. Andy és Linda már helyezkedtek, hogy kényelmes legyen az úton végig. Jake ült be az ablakhoz, CC pedig mellé kívülre. Már elő is vette a körömcsipeszt, ahogy azt szokta.

-          CC ezt te sem gondolhatod komolyan. –mondta Andy.

-          Dehogynem. Miért ne? Megnőtt. – Eközben Andy a homlokára csapott.

Mindenki elhelyezkedett közben. Mi is feküdtünk már egymáson.

-          Indulhatunk? –fordult hátra Jinxx.

-          Mehetünk. Mondta Andy miután végignézett rajtutnk.

Jinxx beindította a motort, és elindultunk. A nap sütött, meleg volt a kocsiban. Ash lehúzta az ablakunkat, így kicsit levegőztünk.

-          Nem túl szeles? –kérdezte.

-          Nem. Pont jó.

Erre magához szorított, és feküdtünk tovább, fejünk közben az ablakban volt. Telt az idő. Már eltelt egy egész óra. Eközben megéheztünk, így megálltunk egy benzinkútnál. Úgy is tankolni kellett már. Mindenki kiszállt, bementünk a boltba kivéve Jinxx, és CC. Jinxx tankolt, CC pedig lemosta a szélvédőt. Mi ez idő alatt benéztünk a boltba, és vettünk egy kis rágcsálni valót. Ash sok csokit vett, Andy pedig csipszet. Jake egy üdítőt vett és egy zacskó kekszet. A vásárlás után visszaindultunk a kocsihoz. Jinxx befejezte a tankolást, és CC is a mosást minden ki lett fizetve. Már mindketten szálltak be a kocsiba, ahogy látták, hogy jövünk. Mi is beszálltunk, és indultunk is tovább. Ash-el faltuk a csokit, Lindáék a csipszet, és így telt az idő. Már elértük szolnokot, alig maradt egy fél óra érkezésig.

-          Mindjárt ott vagyunk srácok.

-          Igen, mindjárt látjuk a házat.

-          Majd én is hazanézek azért.

-          Persze nyugodtan, hisz szomszédba megyünk.

-          Már rég jártam otthon. Ha úgy vesszük nagyon rég, még turné előtt.

-          Tényleg. Az már nem most volt.

-          Hát nem.. jó belegondolni hogy mindjárt otthon vagyok, de persze már amott is otthon érzem magam egy jó ideje.

-          Helyes.. hisz az az otthonod.

-          Igen. Idő közben ez másodlagos lett.

Már elhagytuk szajolt idő közben, nemsoká elértük a körforgalmat, ami Törökszentmiklós határa. Elhagytuk a Tesco-t és beértünk.

-          Na itt vagyunk. Most már csak pár utca.

-          Igen. - Mosolyogtunk Lindával, hisz ő is hiányolta már kicsit a várost.

Már az utolsó kanyart vettük be a hunyadiról a deákra. Alig vártuk, hogy odaérjünk, de már nem kellett sokáig várnunk. A kocsi leparkolt, mi pedig szálltunk ki sorban. A ház előtt álltunk mind, míg Linda kotorászta ki a kulcsot a táskából.

-          Na megvan?

-          Igen.. jövök.

Kinyitotta a kaput, és bementünk végre. Andy nézelődött, majd leült a zongora elé.

-          Na itthon vagyunk megint. – ezzel belekezdett a játékba.. Linda odaült mellé, míg a többiek a mosdóba mentek, kivéve CC, aki még a kocsihoz ment a cuccáért.

-          Mi hova menjünk? –kérdeztem Ash-t.

-          Nem is tudom.. nézd ott az ágyunk..

-          Hát már ez is hiányzott..

-          Nekem is, bár még mindig rossz a rugója..

-          Hát az otthonit még nem csesztük el.. –nevetett.

Ezzel bementünk, és ledőltünk az ágyra.

-          Végül is nem rossz.. –erre elkezdett kicsit mozogni, hogy nézze a ruganyosságot.

-          De ne vágjuk még jobban tönkre.

-          Naa…. Ez most egy tiltás volt?

-          Nem dehogy.. –nevettem-csak óvatosan.

-          Oké. Már megijedtem. –nevetett.

-          Olyan gonosznak ismersz engem?

-          Hát…

-          Naa..

-          Jól van na. Nem. Szeretlek drágám..

-          Én is.- Ezzel végigsimította a combom. 

Ekkor Andy benyitott hozzánk.

-          Na már avatjátok?

-          Még nem.

-          Hordani kéne be a cuccokat.. Segítetek?

-          Persze..

Felkeltünk, és kimentünk a bőröndökért. Mindenki bevitte a sajátját, és letettük az előtérbe.

-          És most? –kérdezte Jake.

-          Most be kéne vinni a megszokott helyünkre.. nem baj ha nem pakolunk ki, de rendezkedjünk be mert minimum egy hetet maradunk.

-          Oké akkor guruljunk. –Mondta CC majd nínózva bement a szobába.

-          Ha a hülyeség fájna.. –vakarta a fejét Andy, majd a többiek nínóztak CC után.  Mi is bementünk az oldalsó szobába.

-          Na pakoljunk. – Mondta Ash, miközben letette a bőröndöt az ágyra. Az ágyneműt kitettük persze, hisz naphosszat fekszünk. Nem baj ha ott van. A ruhák nagy része benne maradt a bőröndbe, mint ahogy Andyéknek is.

-          És most?

-          Szerintem pihenjünk egy kicsit.. –mondta Linda.

-          Csak nem elfáradtál?

-          De egy kicsit..

-          Gyere feküdj rám.. –ezzel ők is ledőltek, szorosan összebújva feküdtünk mi is. A többiek még pakoltak egy kicsit, majd CC benézett és látta ahogy lustálkodunk. Ezért gondolt egyet, és ő is lefeküdt. Majd Jinxx és Jake is közösen leültek Jinxx ágyára, és beszélgttek egy kicsit.

-          Ma nem megyünk sehova?

-          Majd talán még a boltba el kéne.

-          Igen ahogy néztem ennivaló nincsen.

-          Az nincs.. nem is tudom mi lesz a vacsora.

-          Majd csak lesz valami itt a Penny közel.

-        Na pihenjünk én is elfáradtam főleg a vezetésben. –ezzel Jake leszállt az ágyról, és befeküdt a sajátjába. Mindenki aludt, és telt az idő egészen estig. Linda felébredt, és megnézte az időt. Az óra már hetet mutatott, így felébresztette Andy-t.

-          Hé nem akarunk vacsorázni?