(29. rész) Az új tag

-          Nos az a helyzet, hogy a lány nem szökött meg, még mindig bent van.

-          Akkor nem értem.. nem hallucináltam az biztos.

-          Egészen biztos vagy benne?

-          Igen.

-          Akkor nem tudom.. talán menjünk vissza a tescohoz.

-          Ez se egy rossz ötlet, azt még nem próbáltuk.. mert ha nem hallucináltál, akkor tényleg volt ott valaki.. aki hasonlított rá.

-          Vagy csak hasonlítani akart..de minden esetre tudta ki vagyok mert figyelt.

-          Akkor induljunk..

-          Most?

-          Igen most.. éjszaka a legjobb.

-          Hát jó.

Ezzel beszálltunk a furgonba, és el is indultunk. Már elhagytuk a körforgalmat, mikor hatalmas remegés tört rám. Nagyon féltem. Ash megszorongatott.

-          Semmi baj.. –majd én csak ránéztem csillogó szemeire, és megpróbáltam megnyugodni. Igazság szerint attól féltem, hogy tényleg lesz ott valaki, aki bántani fogja őt.

-          Nos, itt vagyunk.

Mindenki kiszállt, végül Jake becsukta a kocsi ajtaját.

-          Na akkor hol is volt?

-          Ott a bevásárló kocsik mögött a bokornál.

-          Akkor menjünk oda.

Lassan közeledtünk, Ash kezét fogtam közben. A bokornál tényleg állt valaki, felismertem a szakadt ruháját. Ő volt az..

-          Ő az. Őt láttam tegnap. –súgtam oda a többieknek.

-          Egész biztos?

-          Igen.. felismerem a szakadt ruháit.

Az a személy háttal állt nekünk, a bokor felé fordult. Haja sötét volt, ruhája lógott rajta. Lábán egy fekete rongyos csizma volt. Ash lassan odalépett hozzá. Én alig bírtam elengedni a kezét. A lány vállára tette, és ő pedig lassan megfordult. Nem hittük el, amit látunk. Tényleg az ő arca volt. Ash hirtelen hártébb ugrott.

-          Segíthetek?

-          Te mit keresel itt?

-          Hogy én?

-          Igen te.. börtönben kéne lenned.. azt is mondták, hogy ott vagy!

-          Ja.. így már értem.

-          Mégis mit? Még tartozom valamivel úgyhogy ajánlom hogy meg ne moccanj.

-          Nyugodj meg és engedd hogy elmondjam.

-          Fogd be a szád te megátalkodott! –Ash most már ordított. Ez nem csoda, hisz legutóbb majdnem végzett velem, őt pedig kórházba juttatta.

-          Én nem ő vagyok.

-          Akkor mégis ki lennél?!

-          Várj Ash! –szólt közbe Andy, miközben megállította. Épp kezdett nekirohanni.

-          Mégis mire? –Ash még mindig ordított.

-          Hagy mondja el amit akar.. utána megbeszéljük.

-          Jó. Akkor sürgesd magad.

-          Én nem ő vagyok.. Akire gondolsz tényleg börtönben van, ő a testvérem.

-          A testvéred?..

-          Igen.. és az a helyzet, hogy tudok mindent mert együtt laktunk, és ott tervezte meg előttem a dolgokat. Láttam hogy nincs jól, de én mégis..

-          Mi? Te mégis mi?

-          Segítettem neki.

-          Hogy érted ezt? –ordított Ash.

-          Nem tettem semmi olyat.. én nem akartam nektek ártani. De ott Londonban azt észrevettétek, hogy nagyon gyorsan változtatta a helyét.. mikor hátrafordultál engem láttál a tömegben.

-          Magyarul közrejátszottál az egészben. Benne vagy nyakig!

-          Igen… nagyon sajnálom, teljesen megbántam.

-          Az nagyon helyes hogy megbántad de ez nem elég.. majdnem segítettél abban, hogy megöljön minket. Felfogtad ezt?

-          Fel..

-          Akkor ugyan úgy hibás vagy, és egyáltalán nem vagy különb nála.

-          De hidd el az vagyok!

-          Ash várj. –fogták le ismét a többiek.

-          Simán megállíthattad volna az egészet ha szólsz nekünk.. –szóltam közbe én is.

-          Nem tudtam volna.. –könnyezett.

-          De igen.. miattad sérült meg.. te tehetsz róla! –Ezzel én is nekiugrottam, de mindkettőnket lefogtak a többiek.

-          Jó állj.. –szólalt meg Andy. –az lesz a legjobb, ha most leülünk megbeszélni.. Itt van egy megbánás tehát nagy csata már nem lehet belőle.. adjunk neki esélyt hiszen nem rá kell haragudni.

-          Jó… -látta be végül Ash.

Bementünk a Tesco-ba, és leültünk enni.

-          Na akkor. Kije is vagy?

-          A testvére.. azaz a húga.

-          Hogy hívnak?

-          Kata..

-          És amúgy az ő neve mi volt? Ezt nem sikerült megtudnunk bár nem is érdekel.. csak azért legyen már valami elképzelésünk.

-          Ő Lili.. de nem volt ilyen ez előtt.

-          Akkor milyen volt?

-          Teljesen normális.. Csak egy rajongó aki talán beleőrült abba, hogy az imádott sztárja nem az övé.

-          De ez nem jogosítja fel erre.

-          Az biztos.. de nem tudta magát már irányítani..

-          Ez az hogy ilyenkor már neked kellett volna ebben segíteni, de te ehelyett még nyomtál rajta azzal, hogy segítettél neki az ötleteiben.

-          Igen, tudom.. nem tudom miért tettem. Talán csak el akartam jutni a koncertre.. fizette a jegyemet.. nagyon örültem neki, és nem gondoltam hogy tényleg képes ennyi mindenre.

-          Úgy látszik mi sokkal jobban kiismertük mint te.

-          Lehet.

-          Akkor te nem is tudsz a többi dologról?

-          Hát tudok erről a koncertről, a szállodáról, és arról mikor először találkoztatok..

-          És a Valentin nap?

-          Ott is ott volt?

-          Igen..

-          Azt nem mondta.

-          De nagy részét tudtad..

-          Ezek nem voltak nagy dolgok.. legnagyobb dolog akkor még az volt, hogy bezárt a liftbe.. akkor én is megijedtem.. de azt hittem, onnan nincs már tovább..

-          Mégis volt.

-          Na  várjunk.. –szólt közbe CC. –Te amúgy miért vagy az utcán? Nem vág ide a téma, de azért feltűnt a ruhád, meg hogy ugyan ott vagy ahol voltál.

-          Hát igen ez jogos. Ahogy ő börtönbe került nem tudtam fenntartani a házat. Nem maradt semmi hozzátartozó, és féltem segítséget kérni.. talán árvaházba adnak.

-          Értem.. akkor hol élsz?

-          Az utcán.. –nézett le.

-          Mit tudsz ott enni?

-          Az emberek néha adnak enni valamit meg ott az az almafa bokor.. egyetlen dolog, ami számomra elérhető.

-          Akkor már világos.

-          Amúgy sem voltunk túl jómódúak.. de Lili ezt próbálta takarni.

-          Hát nem látszott az öltözködésén.. simán elhittük a szállodában hogy Kriszti az.

-          Igen.

-          Na azért nem mindenki.. –szólt közbe Ash.

-          Jó.. a lényeg hogy a ruhái hasonlóan jók voltak.

-          Na akkor most mi legyen?

-          Mi lenne? –idegeskedett Ash.

-          Csaknem hagyhatjuk itt. –nézett rá Andy komolyan.

-          Most csak szívatsz ugye? -ezt teljesen higgadt arccal kérdezte, de belül tiszta ideg volt.

-          Nem. Kell neki szállás.. mit árthatna?

-          Hát ezt nem hiszem el.

-          Miért?

-          Oké az egy dolog hogy most nem látszik gonosznak de én nem vagyok hajlandó akkora bizalmat tanúsítani, hogy egy fedél alatt éljek vele.

-          Pedig szerintem igazán megtehetnéd.. –szólt közbe CC. –nem tett szerintem akkora tragikus dolgot. Csak nem tudta mit csinál.

-          Miért állsz az ő oldalára?

-          Csak mert az igazat látom.

-          Ezek szerint nekem nincs igazam?

-          De.. ezt nem mondtam. Viszont akkor is adnod kell egy esélyt.

-          Chh.

-          Akkor ma hazajössz velünk. Itt nyaralunk egy apartmanban.

-          Tényleg? Magatokkal visztek? -csillogott a szeme a boldogságtól.

-          Igen..

-          Köszönöm.. –mosolyodott el.

-          Ez a legkevesebb..

-          Persze. –nyögte ki Ash, erre hozzá bújtam. Tulajdonképpen nem volt neki semmi baja a lánnyal, csak épp félt, hogy ismét próbálkozni fog. Én is féltettem ettől Ash-t.

-          Akkor menjünk is. –szólalt meg Jinxx.

-          Már ennyi az idő?

-          Igen.. elbeszélgettünk. Majd otthon folytatjuk.

-          Hát legyen..

Kimentünk a furgonhoz, és mi Ash-el már be is kúsztunk a hátsó ülésre. Kata nem tudta hova üljön, hisz minden ülésen ült valaki.. így megpróbált hátra férkőzni hozzánk a túloldalon.

-          Na ide biztos nem jössz be. –sóhajtott fel Ash.

-          Gyere ide. Szólt közbe CC, aki egyedül ült a kétszemélyes ülésen.

-          Na.. látom nagy haverok lesztek..

-          Ne ítélkezzetek előre.

A kocsi elindult, mi már szinte elaludtunk hátul. Linda Andy-hez bújt oda.

-          Most akkor a ház részleteivel mi lesz?

-          Mármint hogy érted?

-          Csak a mi részünk van kifizetve. Plusz egy főt nem mondtunk.

-          Majd megbeszélem én holnap.

-          Oké..

-          Nem félsz ugye? - kérdezte Andy Lindát.

-          Nem.. szerencsére ránk nem jelentett veszélyt.. De persze ha Ash fél akkor nem tanúsíthatok neki túl nagy bizalmat még..

-          Lehet hogy igazad van.. azért figyeljünk.

-          Így van.. próbáljuk közbe elfogadni.

Lassan megérkeztünk a házhoz. Jake megállt a kapuban, mi kiszálltunk a kocsiból és begyalogoltunk, addig Andy kinyitotta a nagykaput. Bementünk.

-          No itt a mi kis nyaralónk, egy ideig itt leszünk.. pontosabban egy hét van kifizetve..

-          Szép.. de úgy látom így is szűkösen vagytok.

-          Igen, de megpróbálunk neked helyet keríteni.

-          Hát jó.. köszönöm.

-          Na akkor nézzük is.. srácok idejönnétek egy kicsit? –hívta össze Andy a többieket, köztük minket is, hisz Ash még mindig kint volt velem. Álltunk a teraszon, és nem szólt semmit. Bementünk végül.

-          Mi az? –kérdezte.

-          El kéne őt helyeznünk, és azt hiszem ide mindenki kell..

-          Már miért kellenénk? Nekünk saját szobánk van, és ez így is marad..

-          Na nyugi.. –simogattam meg.

-          Miért talán nem értesz egyet?

-          Dehogynem.. csak legyél kicsit kevésbé flegma vele.. nem tudja, hol van nem ismer minket.

-          Jó rendben.. igazad van.

-          Szóval..-szólalt meg Andy ismét- a páros szobák foglaltak, ott eleve egy-egy ágy van. Tehát valahol kint kell neked szorítanunk helyet.. CC-éknek is tele van az ágyuk..

-          Nálunk is két ágy van..

-          Csak a probléma hogy hárman vagytok benne..

-          Hát négyen vagyunk, két fő/ágy.

-          Na jó de egyikőtök sem akarja ezt vagy nem? Ti már megszoktátok egymást.. még ha egyikőtök akarná.. tételezzük fel.. ő lehet, hogy nem akar közösködni egy vadidegennel egy ágyon.

-          Elmondanám-szólt közbe Ash-hogy otthon pesten sincs plusz ágyunk, a nappali pedig tabu. Nem akarok úgy élni, hogy a kávémat az ő ágyán ülve iszom meg.

-          Jó ebben igazad van, de mindenre van megoldás.. max hozatunk egy ágyat nem tragédia.

-          Figyeljetek én nekem nem jelent gondot.. –szólalt meg CC.

-          Mármint mi?

-          Most így osztozkodni.

-          Tényleg? –néztünk rá mereven.

-          Tényleg.. –nevetett.

-          Hát jó, de a másik oldallal mi van?

-          Nekem sem baj.. –jelentette ki.. Így is kedvesek vagytok, hogy befogadtok.. ha osztozkodnom kell, az a legkevesebb hogy elfogadom.

-          Hát akkor rendbe van CC meg is oldotta.

-          Hurrá nekem.. –kiáltotta el magát, ezen persze megint nevettünk.. lassan Ash is kezdte elfogadni a már megváltoztathatatlannak tűnő helyzetet.

Elkezdtünk feküdni, hisz már javában éjszaka volt. Az ágyak már kész voltak, nem is ágyaztunk be. Kata bement CCékhez, ahol még csak CC volt bent a szobában. Jake és Jinxx még ettek odakint.

-          Hé.. köszi szépen még egyszer..

-          Nagyon szívesen.. –mosolygott CC.

-          Megkérdezhetem, hogy miért vagy velem ilyen kedves?

-          Ezt hogy érted? –nevetett-már kedves sem lehetek?

-          De.. gondolom persze.. az vagy, de eddig még rajtad kívül senki nem tausított felém ekkora bizalmat.

-          Hamar tudok barátkozni.

-          De én az ellenség oldalán állok majdnem.

-          Igen ezt ne hangoztasd ha Ash-el még valaha ki akarsz békülni.

-          Ez nem rossz tanács.. megfogadom. –nevettek. –De komolyan.. miért?

-          Mondom..

-          Hát jó, rendben. Akkor aludjunk is..

-          Nem sértésnek meg semmi olyan de… nem akarsz letusolni?

-          Ja basszus el is felejtettem..

-          Máskor nem mondanám persze de most jöttél be az utcáról és na.. szakadt ruhába csak ne legyél.

-          Igen tudom.. jogos.. csak az a helyzet, hogy nem nagyon van más, amit felvehetnék..

-          Majd mi adunk.. ha a lányok nem adnak majd én max.. nevetett.

-          Köszi. –mosolygott, majd kiment a fürdőbe.

Andy közbe bement CC-hez, hogy lássa, minden rendben van-e. Kata épp akkor ment ki. Találkoztak az ajtóba, Andy pedig bement CC-hez.

-          Na mi a helyzet?

-          Elment fürödni..

-          Okés.. ruhákat majd kap valahonnan? mert eléggé kitűnik közülünk.

-          Én fel is ajánlottam neki ha nem adnak neki csaj ruhákat..

-          Mi van veled CC? –nevetett Andy. –Gyere csak ide.. –leült mellé az ágyra.

-          Mi lenne? Miért kérdi ezt mindenki?

-          Csak mert ilyen másképp viselkedsz.. túl könnyen elfogadod a dolgokat, és a változásokat holott tudod, hogy ki is ő.

-          Igen ezt ő is valahogy így mondta.

-          És?

-          És mi van akkor? Mit érek azzal, ha még én is bántom szegényt.

-          Lehet hogy csak ilyen nagylelkű vagy és én fantáziálgatok.

-          Lehetséges.

-          Na akkor én ki is megyek.

-          Jó éjt.

-          Neked is.

Ezzel Andy kiment a szobából. Mialatt a többiek kint voltak az ebédlőben, Kata a fürdőben, CC pedig bent a szobájában, mi Ash-el a saját szobánkban ültünk. Próbáltam vele megbeszélni a dolgokat.

-          Nem fér a fejembe.. –mondta még mindig a fejét fogva.

-          Nyugodj már meg.. Nem lesz semmi baj.. csak segítünk rajta. Nem tehet semmiről.

-          Tudom, de akkor is úgy érzem, mintha egy csatlós lenne a házban velünk. Mintha azért lenne itt most is, hogy segítsen neki. Nem tudok megbékélni a helyzettel.

-          Elhiszem.. de ha én se félek, te se félj.

-          Jó rendbe van megpróbálom.

-          Azt hittem én vagyok az aki traumán ment át..

-          Úgy látszik az enyém nagyobb volt.

-          Végül is ha belegondolok.. Nekem inkább bűntudatom van.. Lili engem üldözött.

-          Igen.. ez lenne a lényeg.. de megmondtam, hogy bűntudatod meg ne legyen. Nincs értelme.

-          Tudom, de én ezt úgy nem tudom elengedni, mint ahogy te most a félelmet.

-          Megértelek..

-          Gyere ide.. –ezzel ledőltünk, és hozzábújtam.

Lassan elaludtam, de Ash ébren maradt még jó sokáig. Egyszer aztán rájött, hogy nem vagyunk betakarva.. A félelemtől ezt sem vette észre, így lassan lemászott az ágyról, és betakargatott. Majd ő is bemászott mellém. Kata végzett a fürdőben, felvette azt a pólót és rövidnadrágot, amit CC adott neki.

-          Na kész is vagy?

-          Igen.. köszi a ruhákat.

-          Szívesen.. ez csak az éjszakai.. egyenlőre ezt adtam mert nem tudom hogy a többiek mit adnak.

-          Hát egyenlőre még nem jelezték, hogy adnának.

-          Most alszanak.. majd max holnap.. de ha holnap se akkor majd tényleg adok. Van egy rakás.

-          Végül is csőnadrág van nektek is..

-          Ez csak természetes.. miért mit gondoltál? –nevetett CC.

-          Ez az, hogy semmit mert tudom hogy mit hordotok.. valahol a rajongótok is voltam.

-          Ez aranyos. És amúgy annyi az összes cuccod, amit abban a táskában hoztál?

-          Igen.. annyi maradt.

-          Értem. Hát akkor majd mi ellátunk.

-          Köszi.. de alszom mert most már tényleg elfáradtam.

-          Jól van. Jó éjt.. én még pakolgatok..

-          Jó éjt. –ezzel betakarózott, és el is aludt.

CC befejezte a pakolászást, Jake, és Jinxx már aludtak rég. Szinte testvéri szeretet van köztük, bármikor alszanak egy ágyban. Andy és Linda már rég elbóbiskoltak, most már csak CC maradt ébren. Lassan bebújt Kata mellé, és magukra húzta a takarót. Szembe feküdt vele, nézte ahogy alszik. Majd egy kis idő után hátat fordított neki és elaludt. Nem akarta őt megijeszteni, hogy reggel mikor felébred, szembe van vele. Telt az idő elég gyorsan, szinte mindenki számára. Ash volt ébren csak. Nagyon félt..Egyszer csak mozgást észlelt az ajtótól. Lassan kiszállt mellőlem, majd odaszaladt az ajtóhoz. Lassan kinyitotta, és meglátta Andy-t.

-          Te még nem alszol? –kérdezte Andy álmosan.

-          Nem… és te?

-          WC-re mentem aztán megéheztem.

-          Ja.. értem.

-          Mi a baj Ash?

-          Hát eddig még nem aludtam..

-          Ne mondd már.. –Andy az órára nézett- már hajnali négy van.

-          Tudom de nem tudok aludni.

-          Miért?

-          Félek..

-          Jaj Ash.. gyere beszéljük meg..

-          Oké..-Ash leült a majdnem holtkórosan összeeső Andy mellé, és elkezdte mondani a dolgokat, amiket nem tud elfogadni.

-          De mondtam hogy nem kell tőle tartani..

-          Tudom, de hozzá tartozik és minden mozdulatra ami kintről jön azt hiszem, hogy ő van itt és bántani akar..

-          Megértem.. ezt megbeszéltétek Krisztivel gondolom..

-          Meg, de ő is csak nyugtatni próbált, hogy nem akar ő semmit.

-          De igaza van.. miért akarna?

-          Mert talán azért van itt.. mi van ha bentről szólt neki Lili, hogy kövessen és illeszkedjen be… miért van pont itt ebben a városban?

-          Na várjunk csak.. ezt még tényleg nem tisztáztuk..

-          Ugye?

-          Na de ne kombinálj.. biztos van valami magyarázata..

-          De pont egyidejűleg velünk van itt mikor Pesten laknak ők is?

-          Nem tudhatták hogy ide jövünk hisz alig egy napja döntöttük el..

-          Jó, ebben igazad van.

-          Nyugodj meg.. nem lesz semmi baj. –simogatta Ash hátát. –meg amúgy is.. miért félsz egy lánytól? Erős firfi vagy..

-          Egyrészt Lili is kijátszott engem is, másrészt azért, mert Krisztit akarta bántani, elszedni mellőlem..

-          Nem is tőle félsz..

-          Nem..

-          Attól, hogy őt bántani akarja..

-          Persze hogy én nem félek.. ezt azért ne feltételezd..

-          Ash.. hajnali öt óra van, hármat aludtam.. nincs erőm feltételezni.

-          Jó jó..

-          Ne légy ideges.. látod, hogy ki sem jött este óta.

-          Most..

-          És ez mindig is így lesz.

-          Ezt ne vedd ilyen biztosra.

-          Jó figyelj, nyugodj meg, feküdj le és aludj..

-          De nem fog menni nagyon féltem..

-          Akkor majd nappal alszol mikor mindenki fent lesz.. vagy nem tudom, de most én bemegyek és bedőlök az ágyba.

-          Jól van.. bocsi hogy feltartottalak.

-          Nem baj.. ki kell magadból adni.

-          Köszi hogy meghallgattál..

-          Szívesen.. na megyek.. jó éjt.. –Ash nézett egy nagyot majd válaszolt..

-          Neked is Andy…

Most már reggel hat óra volt, egészen kivilágosodott. Ash még mindig kint volt, most már lefürdött. Én ébredeztem épp. Lassan néztem szét, és nem találtam Ash-t magam mellett. Ránéztem az órára, és láttam, hogy már reggel van. Bár nem gondoltam, hogy Ash képes ilyen korán felkelni. Lassan felvettem a fekete köntösömet, és kimásztam az ebédlőbe. Megálltam az ajtó előtt, de sehol senki. Víz csobogását hallottam, gondoltam hogy Ash lesz az.. Lassan benyitottam.

-          Ash te vagy az?

-          Jaj igen.. szia..-nevetett.

-          Korán kelési kényszered van?-mosolyogtam.

-          Nem.. majd elmesélem.. te nem állsz be ha már itt vagy?

-          Fázom..

-          Meleg a víz.. hidd el nem fogsz.

-          Jó rendbe.. –és ezzel bepattantam mellé.

-          Na ugye.. –nyomott egy puszit a homlokomra.

-          Tényleg jól esik.. -mosolyogtam- na szóval mi történt?

-          Nem aludtam semmit egész éjszaka, és inkább felkeltem, már négykor..

-          Négykor?

-          Igen.. kijöttem és Andyvel beszélgettem. Fél órája ment be kb.

-          Őt megértem de te még a reggel kilencet is hajnalnak hívod..

-          Igen..de most nem aludtam semmit.. tiszta ideg vagyok..

-          Miért? Kata miatt?

-          Igen.. nagyon félek..

-          Mitől?

-          Hogy vele van még mindig és azért van itt hogy folytassa a dolgokat.. Csak épp beilleszkedik..

-          Nem hiszem hogy ez lenne, de ne ijesztgess-hozzábújtam.

-          Nem akarlak csak ha így van akkor legyél te is tisztába vele.

-          És ezért jöttél ki?

-          Nem.. tulajdonképpen Andy matatását hallottam meg és már amúgy is meg voltam rémülve.. hát még hogy hallom, hogy valaki lopakodik.. kijöttem..

-          Ja.. értem.

-          Aztán végül Andy-vel megbeszéltem a dolgokat.

-          És mi a véleménye?

-          Hogy beképzelem ezeket..

-          Nem tudom mi az igazság, de nagyon jó lenne ha Andy-nek lenne igaza.

-          Az biztos.. Na menjünk mert kiázunk.

-          Oké. Várj nem hoztam ruhát.. –Nevettem.

-          Én se..-erre mindketten nevettünk mint két idióta.

-          Várj gyere be a törülközőbe.. –becsavartuk magunkat egy törülközőbe.

Kata ébredezett, és érdekes módon mégis arra ébredt, hogy CC ott fekszik tőle fél méteren belül, szembe fordulva. Ennek láttán elmosolyodott, majd arrébb csusszant. CC is ébredezett lassan, mikor kinyitotta a szemét, meglátta Katát, ahogy ott fekszik vele szemben, és őt nézi.

-          Szia.. –hát te már fent vagy?

-          Szia -mosolyodott el- igen.. most ébredtem fel.

-          Hogy-hogy erre vagyok fordulva?

-          Nem tudom.. ezt csak te tudhatod.

-          Az jó mert én se tudom. Én elfordultam amarra éjszaka. Na mindegy. mennyi az idő?

-          Hét..

-          Áhh korán van.

-          Én már nem tudok aludni.

-          Kimegyünk inni egy kávét?

-          Nem szeretem..

-          A kávét?

-          Igen.. borzalmas.

-          Akkor te mire ébredsz fel? Egy vödör vizet esetleg? –mindketten nevettek.

-          Jó reggelt. –ült fel Jake, ezzel felébresztve Jinxxet is.

-          Nektek is.

-          Áhh hajnal van ne mozogj. –szólt Jinxx Jake-nek.

-          Na akkor én kimegyek kávézni.

-          Menj csak én még fekszem.

-          Oké. –mosolygott CC.

Ezzel kijött az ebédlőbe, ahol mi már kint ültünk négyen Andyékkel. 

-          Jó reggelt. –szólalt meg Linda.

-          Haver élsz még? –kérdezte Ash.

-          Nektek is..miért ne élnék?

-          Ja semmi semmi.

-          Paranoiás.

-          Ja.. nem árt ő senkinek. Durmolt egész éjszaka.

-          Aha értem. –mondta Ash.

-          Ennyi hidd el nem lesz elég neki. –mondtam, majd megpusziltam.

-          Bocs hogy védelek.

-          Áhh kibírom.

-          Szóltál? –fordult oda nevetve.

-          Igen. –vigyorogtam.

-          Igen? –közelebb hajolt, és agyon puszilgatott.

-          Na menjetek szobára.

-          Még nem szükséges..reggel van.

-          Nagyon fáradt lehetsz..-jelentette ki Andy.

-          Ja eléggé. –mindenki nevetett.

Katán kívül már mindenki kint volt. Félt kijönni hozzánk, mert tudta, hogy Ash nem kedveli. Tulajdonképpen egymástól féltek, bár Ash ezt leplezte irányában. Inkább erős dühöt mutatott neki. De persze ez nem így volt. Haragudott, de inkább félt. Végül ő is kijött a szobából, szép csendben nyitotta ki az ajtót, majd csukta vissza maga után.