(1. rész) A nagy találkozás

       Egy ködös reggelen kezdődött minden. Akkor még nem gondoltam, hogy ez lesz életem egyik legfontosabb napja. Egy barátomhoz indultam gyalog, a sötét utcán. Még hajnal tájt volt az idő, így még nem jött fel a nap. Zenét hallgattam út közben, hogy ne érezzem magam olyan egyedül. Zenehallgatás közben nem észleltem semmi más zajt, csak a zenét, mit előszeretettel hallgattam. Hirtelen a zenének vége lett, és egy pillanatra csendben mentem a járdán. És léptek zaját hallottam, mik nem tőlem származtak. Úgy éreztem, valaki van mögöttem. De nem mertem megfordulni. Abban a pillanatban mikor elindult az újabb zene, valaki megragadott hátulról, és a földre rántott. Próbáltam védeni magam, de nem sikerült. Elkezdett ráncigálni egy kocsi felé. Mikor nagyon hevesen tiltakoztam, fejbevágott, így összeestem. De ebben a pillanatban valaki segítséget nyújtott. Egy fekete pacnit láttam csak a sötétben. Bárhova néztem, mindene fekete volt. Háttal állt nekem. Verekedett a személlyel, aki megpróbált elrabolni. Végül sikerült felé kerekednie. Felkapott, és hazavitt. Nála tértem magamhoz. Nem tudtam hol vagyok. Nem volt ott senki. Egy szép házban találtam magam, egyedül. Fejem óvatosan visszatettem a párnára. Még túl gyenge voltam felkelni. Ekkor hallottam egy ajtó nyílását. Nem mertem kinyitni a szemem, hogy azt higgye még alszom. Éreztem, hogy leült mellém az ágyra. Felém hajolt, és simogatta az arcomat. Míg csak erőt vettem magamon, és szép lassan kinyitottam a szemem. Amit először megláttam, az egy barna csillogó szempár volt. És egy fekete hajzuhatag, ami az arcomat simogatta. Nagyon tetszett. Lágyan hozzám szólt.

- Szia. Hogy érzed magad?

- Kicsit jobban de fáj a fejem. - feleltem bátortalanul.

- Igen, ez természetes. Akkora ütést kaptál, hogy az eszméleted is elvesztetted.

- Hol vagyok?

- Engedd meg, hogy bemutatkozzam. Ashley vagyok. Haza hoztalak. Ez a ház nem csak az enyém, hanem a bandáé, amiben én is benne vagyok. Együtt lakunk itt.

- Értem. És ők is itt vannak?

- Kint vannak a nappaliba. Gondoltam jobb ha egyszerre csak egy embert látsz. Így is idegen a környezet..

- Köszönöm hogy segítettél.

- Szívesen tettem.

Itt egymás szemébe néztünk. Kínos csend kerekedett. Mit ő szerencsére hamar megtört.

-          No gyere ki. Bemutatlak a többieknek.

És követtem kifelé. A Fiúk tényleg kint ültek a nappaliban, engem várva. Mindenki feketében volt, ami nagyon tetszett. De egyikükre sem tudtam úgy tekinteni mint a megmentőmre, ki mellettem volt ébredésemig.

-          Bemutatom a bandámat. Jinxx, Jake, Andy, és CC.

-          Sziasztok!

-          Szia!

-          Nos, a te nevedet még nem tudjuk..

-          Oh..tényleg. Kriszti vagyok. És köszönöm hogy segítettetek.

-          Nincs mit. Tényleg.

-          Igazából Ash volt a megmentőd. – Szólalt fel CC – Örülünk, hogy semmi bajod.

Hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Elmondtunk magunkról mindent egymásnak. Estére már úgy ismertük egymást mint a régi jó barátok. Az egész napot ott töltöttem velük.

-          Lassan mennem kell.

-          Még ne!

-          De már késő van. Tulajdonképpen milyen varosba is vagyunk?

-          Budapesten.

-          Ajjaj. Jól beverhettem a fejem.

-          Hazaviszünk.

És bepattantunk a furgonba. Szép tágas kocsi volt. Andy vezetett. Ő Volt a banda énekese, Előttünk ült CC, a dobos, Jake és Jinxx a két szólógitáros, és mi pedig hátul Ashley-vel. Hideg volt az idő, épp mint reggel. Kicsit vacogtam. Ash ezt észrevette.

-          Fázol?

-          Igen. Egy kicsit.

-          Gyere közelebb!

És odabújtam mellé, ő pedig átkarolt. Elaludtam. Mikor ezt Ash észrevette, szólt a srácoknak. Beszélgetni kezdtek.

-          Szerintetek, mi legyen?

-          Hogy érted?

-          Én még látni akarom.

-          Hazavisszük, és így megtudjuk, hol lakik. Majd még meglátogatjuk. Már lehet holnap!

-          Rendben van.

Hirtelen Jinxx szólt bele Andy és Ash társalgásába.

-          Látjuk Ash!

-          Mit?

-          Hogy, hogy nézel rá..

Ash rám szegezte tekintetét.

-          Ne szóljatok neki…

-          Nem fogunk.

Itt felébredtem. És rámosolyogtam Ash-re.

-          Hol vagyunk?

-          Már elhagytuk Szolnokot.

-          Akkor mindjárt odaérünk..

-          Igen… Nem fázol már?

-          Már nem.

-          Akkor jó..

-          Na ideértünk! Szólalt meg Andy.

-          Ilyen hamar?

-          Míg ti ott hátul elvoltatok egymással, én addig vezettem..

És mindenki nevetett. Ash Pedig elpirult közben.

-          Nos akkor most itt hagyunk..

-          Mikor találkozunk megint?

A srácok összenéztek..

- Holnap érted jövünk.

- Hányra?

- Úgy reggel 8 megfelel?

- Ha addigra felébredek,

- A kis álomszuszék…- mondta Jake..

- Ez van..

- Nah gyere ide..

És közösen ölelkeztünk. A többiek elengedtek, de Ash megfeledkezett erről..

-          Ömm…Ash,

-          Tessék?

-          Hát csak…

-          Ja, tényleg bocs.

Kicsit elpirulva elengedett.

-          Akkor, sziasztok..

-          Szia!

Bementem a kapun. Megvártam, míg a furgon elindul. Integettünk egymásnak.

-          Ez volt életem eddigi legjobb napja.-  Szólalt fel Ash a srácoknak...Nevettek.

-          Gondolom…- mondta CC..és a nevetés nem maradt abba.

-          De Ash! Te nem ez a típus vagy. Emlékszel mi volt legutóbb mikor elkötelezted magad?

-          Igen..De azt nem gondoltam komolyan. Csak ki akartam próbálni.

-          Hát rendben, te dolgod, de ha hozzád vág ő is valamit, nem ápolunk.

-          Nem látszik túl vérszomjasnak..

-          Ez igaz..

Én közbe otthon már a szobámból bámultam kifelé. Gondolva erre a csodás napra. És a személyre, aki megmentett.

           Eljött a másnap. És a reggel 8 óra. Sikerült felébrednem. A srácok már kint vártak a kapu előtt. Kirohantam hozzájuk amint megláttam a kocsit. Felkaptak, és nevettünk. Beültünk a furgonba.

-          Na hova?

-          Nem tudom.. Mit terveztetek?

-          Mi lenne, ha hazamennénk és megmutatnánk mit tudunk?

-          Oké.. Kíváncsi vagyok a zenétekre..

-          Na.. akkor indulás. – Döntött végül Jake –

Andy Beindította a kocsit, én közelebb húzódtam Ash-hez, aki elmosolyodott, Jake Jinxx és CC pedig kő, papír, ollózni kezdtek, amin persze szakadtunk..

-          Mindig ilyen lököttek?

-          Igen.. De nekünk így jó..

-          Akkor beilleszkedek könnyen..

Kitört a nevetés.. Eltelt az idő, odaértünk..

-          Kiszállás! Szólított fel mindenkit Andy.

Bementünk a házba. A fiúk előszedték a hangszereket. CC csak beült a szokásos helyére a dobok mögé, én pedig helyet foglaltam a kanapén. És már bele is kezdtek. Egy New religion című számba. Nagyon tetszett. Mindenki ugrált mint egy csapat őrült. Andy-nek fantasztikus hangja volt, CC úgy csapkodott, hogy öröm volt nézni, a többiek pedig tépték a húrokat. A végén állva tapsoltam..

-          Ez nagyon jó volt! Nagyon ügyesek vagytok!

-          Örülünk, hogy tetszett.

-          Jó hogy! Nagyon..

Ezzel mindenki leült és munkálkodott valamin. Andy az állványát rakosgatta, Jake és Jinxx hangolt, és dolgoztak egy refrénen, CC szerelgette a dobfelszerelésit, Ash pedig velem ült a kanapén és gitározott. Én pedig csak néztem. Mikor abbahagyta, átöleltem.. Ő letette a gitárt, és magához húzott. Szemembe nézett.

-          Beszélnünk kéne.

-          Miről?

-          Majd megbeszéljük..

-          Oké..

Nevettünk. Majd ezzel félrevonultunk ki az udvarra. Végre sütött a nap. Meleg volt. Leültünk a fűbe.

-          Na, miről beszéljünk?

-          Hát lenne valami, amit el szeretnék mondani.. Vagyis inkább tisztázni szeretnék.

-          Mondd nyugodtan..

-          Arról lenne szó, hogy..

-          Hogy?

-          Hogy érzek valamit,…irántad..

Elkerekedett szemmel néztem rá, de nem tagadom, én is így voltam vele. Teljes mértékben.

-          Értem..

-          Kérlek, ne haragudj.

-          Dehogy haragszom. Sőt!

-          Sőt? Ezt hogy érted?

-          Hogy tudnám viszonozni..

-          Igen?

-          Igen.

Közelebb jött és átölelt. Nagyon jól esett. Igazából az első pillanattól belé voltam zúgva.. Mikor megláttam a barna szemeit amint felém hajolt.

-          Most megkönnyebbültem –mondta..

-          Miért?

-          Mert bevallottam és nem haragudtál meg.

-          Nincs rá okom. Közelebb mentem hozzá, végigsimítottam az arcát. Összeért a homlokunk.

Andy közben kinézett az ablakon az udvarra felénk. Szólt a srácoknak.

-          Hé..nézzétek már!

-          Mit? Hol? –Érdeklődött CC

-          Kint a gerlepárt. –Nevetett Andy.

-          Boldognak tűnnek.. –állapította meg Jake.

-          Úgy látszik Ash-nek volt bátorsága bevallani.

-          És sikerrel járt..

-          Mikor nem?

-          Na ja..

És nevettek. Ezt már mi is hallottuk kintről. Odanéztünk, és integettünk mosolyogva. Majd felálltunk a földről, és bementünk hozzájuk.

-          Na akkor most minden tisztázva? –érdeklődött Jake.

-          Igen.. úgy látszik.

-          Na, ennek örülünk. Akkor most, hogy minden tisztázva, elmehetnénk valahova. Így jobban is éreznétek magatokat.

-          Én benne vagyok! –válaszolta Ash.

-          Én is. –helyeseltem.

-          Srácok?

-          Mi is.

-          Rendben, akkor most beszéljük meg, hogy hova megyünk.

Leültünk a kanapéra az asztal köré. Már nem volt bennem az az izgalom, hogy mi van ha valami rosszat mondok. Nem. Teljesen sikerült megnyílni mindenki felé, hisz már Ash-hez tartoztam, így valamilyen szinten a bandához is. Tanakodni kezdtünk, hogy mit lehetne csinálnunk.

-          Talán piknikezhetnénk, vagy túrázhatnánk. –Adta az ötletet CC, aki inkább a szabadban lévő tevékenységeket kedveli.

-          Ez nem rossz ötlet, de gondolkozzunk, hátha lesz más is. –Válaszolt Andy.

-          Oké.. mit szólnátok ha strandolnánk egyet?

-          Szerintem olyan jó idő nincsen.

-          Nem is szabadban gondoltam. Menjünk uszodába.

-          Ez jól hangzik. Srácok? –Tette fel a kérdést Jinxx a többiek felé.

-          Nekünk is megfelel. –helyeseltek egyszerre.

-          Oké. De hova menjünk? Várjunk. Vázolom a lehetőségeket. Van egy strand a városligetben, egy a Dagályban, egy közel pesthez Mogyoródon, Vagy esetleg mehetnénk másfelé is.

-          Nekem mindegy Andy. Ami neked tetszik. Csak ússzunk egy jót..

-          Oké, csak az árakat is nézni kéne.

-          Hé. Van egy jó strand Törökszentmiklóson túl. Egy nagy fedett résszel.

-          Az talán megfelelne. Merre van?

-          Kisújszállás.

-          Tudom hol van. Az még olcsó is. Rendbe van. Srácok?

-          Benne vagyunk.

-          Akkor indulás..

Be is szálltunk a kocsiba, miután mindenki összepakolta a cuccait.

-          Ash! Most ne sminkeld magad! Úgyis leázik..

-          De legalább az úton és a bejáratnál még fent lesz..

-          Ajj..

Ash sokat törődik a külsejével, néha túl sokat. De mit is mondjak? Jól áll neki amit csinál. És ezzel nincs is semmi baj. Végül sikerült elindulni. Úton énekeltük a számokat. Néhányat megtanítottak nekem. Ash még gitározni is tanított. Sok mindenre volt időnk, hisz majdnem két és fél óra az út a strandig. A kedvencem még mindig a New Religion című szám volt, ami arról szól, a címéből adódva, hogy egy új világ köszönt ránk. Számomra azt szimbolizálta, hogy egy új életet kezdhetek Ash és a banda oldalán.

         Az idő eltelt. Beértünk a városomba. Még haza kellett ugranom, hogy én is összeszedjem a cuccokat, amire szükségem van egy strandoláson. A srácok most bejöttek a házba. Hamar otthon érezték magukat. Már ment is a földön a birkózás. Ash segített pakolni, de közben átkarolt, és ráestünk az ágyra. Nevettünk. És a srácok is.

-          Ti szerencsétlenek –szólalt fel Andy kacagva.

-          Nem tehetünk róla..

És hatalmas nevetés kerekedett, mire a srácok is ránk ugrottak.

-          Na induljunk. Bezár a strand, mire odaérünk!

-          Oké.. menjünk.

El is indultunk. Az a fél óra gyorsan eltelt. Odaértünk. Kiszálltunk a kocsiból, és fizettünk, amíg Andy parkolt. Végül beértünk a medencéhez. A srácok miután lepakoltak, egy hatalmas hasassal kezdték a fürdőzést.

-          Gyertek már! Jó a víz. –Mondta  Jake a vízből nekem és Ash-nek.

-          Mindjárt, csak lepakolunk.

Ash rám nézett, és azt mondta.

-          Csak utánad,

-          Nem, nyugodtan menj.. én majd megszokom inkább..

-          Tudod mit? Akkor menjünk be együtt.

Ezzel átkarolt szorosan, és szaladt a medence felé. Mindketten hatalmasat csobbantunk. A srácok éljeneztek. Én csak később fogtam fel az egészet, a víz elsőre nagyon hideg volt.

-          Ash!

-          Tessék? –Felelte nevetve.

Erre nem tudtam mondani semmit csak odamentem és vigyorogva lefröcsköltem, és átöleltem.

-          Na, gyakrabban csinálok ilyet.

-          Meg ne próbáld! –Mindenki nevetett.

CC közben a gumikacsájával játszott, Jake pedig nevetett rajta. Eközben Jinxx egy tervet készült végbehajtani, amit mi hárman érdeklődve figyeltünk.

-          Ez meg mire készül?

-          Fogalmam sincs.

Jinxx a víz alatt úszott, CC-ék felé úgy, hogy ők ezt ne vegyék észre. Majd egy hirtelen mozdulattal mikor odaért, lekapta CC-ről a nadrágot. Elfutott vele, CC meg kiabálva üldözte, hogy kéri vissza az alsónadrágját. De erre Jinxx csak annyit felelt, hogy a fejére húzta, és futott tovább a vízben. Végül Birkózásba torkollott az egész. Mi pedig majdnem belefulladtunk  vízbe a nevetéstől. Ash-el úgy tartottuk egymást. Andy meg csal ránk borult.

-          Ilyen nincs!

-          De van! Nézd…

-          Látom, de áhh..

És nevettünk tovább. A nap remekül telt el. Kimentünk a vízből, mikor már lement a nap, és sötétedett. A kocsiban törölköztünk meg.

-          Ismét egy fantasztikus napot tudhatunk magunk mögött. –fejezte ki magát Andy.

-          Így van.. Válaszoltunk.

Gyorsan hazaértünk. Otthon még a szobában hülyéskedtünk. De Ash-el észrevettük, hogy Andy-nek rossz kedve van, és magányosan ül a földön. Odamentünk, és megkérdeztük.

-          Mi a baj Andy?

-          Semmi..

-          De! Látjuk, hogy van valami.

-          Csak úgy irigyellek titeket.

-          Miért?

-          Mert így egymásra találtatok. Nekem sose lesz senkim, akit szerethetnék és ő viszont szeretne.

-          Ne mondj ilyet. Mindennek eljön a maga ideje. És addig meg mi itt vagyunk neked!

-          Köszi srácok. De ez nem teljesen vígasztal meg.

-          Várd csak ki.

Hirtelen csengettek.

-          Ki lehet az?

-          Vársz valakit?

-          Nem.

-          Nézd meg!

Kimentem, és egy barátnőm volt, akiről teljesen elfeledkeztem, hogy meg fog látogatni. Hisz egy hete beszéltük meg a találkát, és azóta már el is akartak rabolni. Minden kiment a fejemből. A lányt Lindának hívták. A legjobb barátaim egyike. És nem akartam elküldeni, gondoltam csatlakozhatna hozzánk.